Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

VETEMÉNYESKERT

(Cegléd). 1786: Hasonlított veteményeskert (Tiszttartó). 1826: ~ (Zsemlye István kérelme). 1828: Zöldségeskert (Cholnoki Imre tanító kérelme). 1848: Selyemkert (Hirdetések). 1849: Pitlikert (Hirdetések).

A Kiskerteknek is nevezett veteményeseket az első városrendezéskor, 1813- ban mérték ki a zselléreknek, kézműveseknek és honorácioroknak. A kertehet liciummal kerítették, zöldséget termeltek bennük. Toldy Ferenc nevelőszüleinek is volt itt veteményeskertjük, mint arról életrajzában megemlékezik. A város déli szélén fekvő terület az I. Világháború után kezdett beépülni. A régi veteményeskertekre csak a Kertész utca neve emlékeztet.

VETT ÚT

(Cegléd, Csemő, Nyársapát, 015—P15, R16). C. külter. tkép, Mo. földr.

n.:

A csemői szőlősgazdák vették az utat, hogy könnyebben megközelíthessék szőlőiket.

A Vett útban sarkantyús sírok kerültek elő.

VETT ÚTI CSATORNA

(Cegléd, Csemő, Nyársapát, 015—-P15, RÍ6). Mo. földr. n.:

VETT ÚTI ISKOLA (Cegléd, 015). C. külter. tkép:

VIDA CSALÁD VÍZIMALMA (Cegléd).

A Gerje vize hajtotta, a várostól délnyugatra volt.

VIGYÁZÓTANYA

(Abony, 09). II. kát. felm., 1:25 000, 1:75 000; 1:50 000: Akadémiatanya. PmT 32: Vigyázó-birtok.

VIGYÁZÓTANYA (Tószeg, 07). 1:25 000, 1:75 000:

VIHARDŰLŐ

(Nyársapát, RÍ 2—13). Mo. földr. n.: ~.

VIKTORMAJOR 1. Tula-hegy VILÁGOSCSÁRDA

(Abony, Mil). II. kát. felm., 1:25 000, 1:75 000:

VILÁGOSDŰLŐ

(Abony, MII). PmT 32, 1:25 000 (1969): Világos. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.:

VILÁGOS-HALOM (Abony, MII).

173