Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
VARJAS-DOMB 1. Kis-Varjas-domb VARJASPUSZTA (Cegléd, M13). 1793: Varjas (Bállá: Pest vm.) 1797: Varjas (C. városi lt.). 1806: Varjas, Kis Varjas (C. város uradalmi rendezetlen iratok). II. kát. felm.: Várjaspuszta. 1:25 000, 1:50 000: Varnyas-puszta. 1:75 000: Varnyáspuszta. C. külter. tkép: ~, Varjaspusztai major. Mo. földr. n.: Varjas. Varjaspuszta fele vízállás, másik fele homokpart. A partos részen minden időkben kerültek elő csontvázak, tégladarabok, a környéken mázolatlan cserépedény-töredékek, őrlőkövek. A ceglédi nép török temetőnek tartja. „A törökök és a magyarok csaptak ott össze.” (Kónya István, szül. 1890. Petőfi utca). „Falu vót valamikor. A törökök 1896-ba itt vótak, keresték a királyt. Arany, ezüst, vaskoporsóba van eltemetve. Ott mindent összedúrtak, tanátak küveket. A koporsót nem tanáták meg. Keresték az egész országba. A Varjason csak egy barna, szegletes, faragott küvet ástak ki. Ezt én is láttam, hatvan-hetven centi szegletes kocka vót. Itt laktak a törökök.” (Petrényi Mátyás, szül. 1873. Vásártér) (L. még Kis-Varjas-dombnál). A Varjasi földek korábban remanenciálisak voltak, a XVIII, században bérlők szántották és főként legeltették, mert a puszta keleti fele állandó vízállás és nyirkos rét volt, csak a nyugati részen lehetett szántani, itt fertályos földek voltak két dűlőn. „A 400 holdból álló Varjas nevezetű remanentialis föld, melly az nélkül is csupa marha legelésnek való.” (Gaál Josef árendátorral kötött contractus, 1797.) Az uradalom ezeket a remanenciális földeket réttel együtt 1809-ben mzjorsági földdé szervezte át, ami ellen a város tiltakozott. A majorság megalakult, 1857-ben állt rajta csőszház és juhászház”, a’ csősznek és juhásznak lakásul, két juhakol juhok számára, egy kút, korlát marhák behajtására, baromfiól baromfitenyésztésre, kis pince a juhász használaátra.” (Uradalmi leltár 1857. C. városi levéltár) VARJÚ VÖLGYE (Ceglédbercel). 1786: ~ (Tiszttartó). 1813: „Mikus Istvány és Mikus András Tanyája az úgy nevezett Varjú Völgyén volt. Erős Mártony Tanyája is hasonlóképpen a’ Varjú Völgyén volt.” (Urbarialis). A Varjú-völgy helyére 1. Csemőt. VARNYAS 1. Dura-halom VARNYASPUSZTA 1. Varjaspuszta VARNYASI-VÍZ (Cegléd, M13). II. kát. felm.: Varjas. 1:25 000: ~. 1:50 000: Varnyas. 1:75 000: Varnyási víz. 170
