Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

ban visszavonultak Abonynak. Január 26-án délután Törteire jött Ottinger császári generális és március 1-ig itt táborozott. Ottinger a törteli plébánost, Páli Istvánt elfogatta, mert cédulákat találtak a templomban istenhez szóló fohásszal: „Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat.” A plébánost, elrettentésül osztrák lovasok között, gyalogosan hurcolták Pestre (MW I. köt. 153. old.).

A ceglédiek „köteleseknek” csúfolják a törtelieket. „Nem szerették a törteliek, ha a határba kihallatszott a harangszó, körülvették hát a falut kötéllel.” (Gyűjtötte Károly Lajos 12 éves általános iskolás 1960-ban Práger susztertól). TÖRTELI-FÖLDEK 1. Ernyő TÖRTELI ÜT 1. Tiszai út

TÖRTEL-NYILAS-CSATORNA (Törtei). Mo. földr. n.: ~.

TÖRTELSZÁLLÁSA 1. Törtei

TROKENE HUDWEYD (Abony). I. kát, felm.: ~.

Az abonyi belterülettől nyugatra és délnyugatra fekvő terület neve. Jelentése: száraz legelő (trockene Hutweide).

TULADTANYA 1. Tula-hegy TULA-HEGY

(Tápiószentmárton, J15). 1:50 000: 1:75 000: Túlad tn. 1:25 000: Tulahegy (mjr), (Viktor mjr.)

TULERDÖ 1. Töl-erdő TUMA-HALOM

(Cegléd, N12). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. Tompahalomnak is nevezik.

„Jelen voltam akkor, amikor a halmon levő félgömb alakú kiemelkedő nagy földhányást egy földgyalu félig elkotorta, mert ott utat csináltak a két dűlő között, az Intézeti és a Bába Molnárdűlő között. A közepén egy emberi csontváz feküdt. Hogy volt-e valami mellette, nem figyeltem meg. A koponya darabjait félretettem.” (Nyújtó Ferenc szül. 1886. a Tuma-halmon van a tanyája.) A koponya darabjait 1960-ban elhoztam s 1979-ben beküldtem a Magyar Nemzeti Múzeumba. Nyújtó bácsi fölvezetett a Tuma-halomra, ott láttam a félig elgyalult halomsírt, a földgyalu után szépen kirajzolódott egy 2 0—30

165