Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

TABOKTANYA

1. Darányitanya TÁBOR-HEGY

(Abony, M9—10). 1:50 000, 1:75 000 PmT 32.:

Pesty: „Táborhegynek azért neveztettek az Újszőlők, mivel 1849 Junius havában a’ túrái csatát megelőző napokban a’ magyar hadsereg táborhelyéül szolgált.”

TAFLERTANYA

(Törtei, O10). 1:75 000: ~. 1:50 000: Bírótanya.

TAFLERTANYA

1. Hartyáni tanya TANlTÓFÖLD

1. Tanítói-tanyák TANÍTÓI-T AN Y ÁK

(Cegléd, 013). 1:25 000, 1:50 000: ~. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Tanítóföld.

TÁPIÓSZENTMÁRTONI ÜT

1. Kátai út TARKÓDŰLŐ

(Cegléd, N15). C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: TATÁR-HÁNYÁS

(Abony, K9—L9). 1864: ~ (Pesty). Abony kataszteri tképe, PmT 32, 1:50 000, 1:75 000: ~. Pest m. tképe 1977: Tatárhányásdűlő.

„A Tatárhányás, a hagyomány szerint a’ Tatárok tanyázó helye lett volna” (Pesty). Győré Pál szerint az 1846-os tagosztály előtt használt elnevezés régi, s már nyomát vesztett árkolásoktól eredhet. Nem az 1241—42. évi tatárjárásból, hanem a legutolsó török világból (1682-—83) származik a név, amikor a törökök tatár portyázói egy-egy község mellett időnként őrséget tartottak (Győré 1966, 57. old.).

TATÁRTEMETÉS

(Nyársapát, R15). 1640 körül: ~ (Oppel 1931, 72. old.). 1708: Rátzok temetése (U.ott93. old.). 1750: ~ (Ruttkay). 1780,1811: ~ (Mappa plagas controversas).

Az 1640-es években Ali pasa hajdúkat vert föl a Csemőben, s a megöltek holttesteit Kőrösre vitte. Kőrös azonban nem akart fizetni a hajdúkért, mert a Csemőt a ceglédi határhoz tartozónak mondták. Később Erdélyi András tatárokat ölt meg itt. Kőrös ekkor sem vállalta a holttesteket, Cegléd viszont lefizette a vérdíjat, a halottakat eltemette a Csemőben, a később Tatártemetésnek nevezett helyen. (Oppel 1931, 72. old.)

1708-ban a gógányi csárda mellett két rácot öltek meg. A ceglédiek ismét

155