Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

SZAPÁRYTANYA

(Abony, M8). II. kát. felm.: ~. 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Szápáry tsz. PmT 32: Szapáry-birtok.

SZÁPÁRYTANYA

(Tószeg, R8). 1:25 000: Szaváry-tn. (!). 1:50 000: Pákra. Tanya neveként. 1:75 000: Szapáry tn.

SZÁR-HOMOK

(Csemő, P16). 1368: „. . . in quodam monticulo Zaarhomok . . .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg. XVII. sz.-i magyar fordításban: Sár homok). 1470: Zarhomok (OL Dl. 15446; Oppel 1931, 15. old.: 1469-re keltezi.) 1505: Zaarhomok (OL Dl. 21386, Oppel 1931, 32. old.) 1649: ~ (Oppel 1908, 101. old.) 1750: ~ (Ruttkay). 1780, 1811: ~. (Mappa plagas controversas).

A középkori ceglédi határjárások kiindulópontja volt. A Csemőért folytatott perben a ceglédiek igyekeztek a határt délebbre tolni. Oppel Jenő szerint a Szár-homok a jelenlegi Gyurka-dombbal azonos (1. Sas-halom). SZARKA-TÓ

(Nyársapát, G4). 1931: ~ (Oppel 1931, 15. old.)

SZARVAS-HALOM

(Cegléd, Mikebuda, NI8). 1754: „Szarvas nevű nagy halom az megnevezett határtul észak felé az szelek által el terített Szarvas halomnak nagy homokos helye.” „Azon nagy homok mellett pedigh hol ott ez élőt Szarvas halom névő nagy halom volt, mások oldalhalomnak domináltatott.” „Az Oldal halmon Pestiskor Czeglédiek magok mint hatar szélén Strasajokat rendelték volna azért Strasa halomnak neveztetik.” „. . . azon oldal halom melyet Pestis után már Strása halomnak hívnak.” (Tanúvallomások Irsa).

Az idők haladtával a Strázsa-halmot a törökkel hozták kapcsolatba az unokák. 1950-ben Nyíri Béla ezt állítja: „Cegléd nyugati határán van a Strázsahalom, itt lesték a ceglédi strázsák a Buda felől érkező törököt, s innen adtak jelt a városnak.”

SZARVAS-TÓ

(Mikebuda, NI8). 1369: „. . . iuxta . . . locum Zarvastow . . . (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1740: „. . . ad alium lacum Zarwastho dictum . . .” (OL. Dl. 15446. Oppel 1931, 32. old. 1465-re keltezi.) 1750: Lacus Szarvas To (Ruttkay). 1760: Szarvas tó, Fehér Tó, Nagy Tó (Inquisitio). II. kát. felm., 1:50 000, 1:75 000, Mo. földr. n.: ~.

A Szarvas-tó nagy ki terjedésű állóvíz volt a középkorban, átszivárgóit a ceglédi területen levő Gerjefő-tóba, onnan csatornán, ereken lassan leszívódott, ma már csak nyirkos semlyék, de még a térképeken mindig tónak írják. Odaát esik a határon, mikebudai földön van, keleti partján vonul a választóvonal. Az 1368-as határjárás a negyedik jelnek mondja. Mellette emelkedett

149