Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
Még a nap sem süt itt úgy, mint máshol, Bágyadtabb sugara, Mintha s^ánako^va tekintene E% árva csárdára. Petőfi: Kutyakaparó KUTYAKAPARÓCSÁRDA 1. Kutyakaparásicsárda KUTYATEJES-CSATORNA (Cegléd). C. külter. tkép: Kutyatejes. Mo földr. n.: Felső-Perje. A Tejesnek is nevezett Kutyatejes a tápiószentmártoni határból jön, a Nagyszék területén folyik bele a Petjébe. A vízszabályozások ennek a csatornának a nevét is megváltoztatták a térképeken. Az 1943-ban készült 1:50 000-es térképen Perje-csatorna, Gerje-Perje néven ábrázolják. A Magyarország földrajzinév-tára Pest megyei füzetének térképmellékletén Felső-Perje a neve. Itt a Tápiószentmárton és Tápiószőlős határában áthaladó vízfolyást nevezik Kutyatejes-csatornának. (Vő. még Perje). KUTYA-HALOM (Cegléd, N15). II. kát. felm., 1:25 000: ~. KÜLSÖHEGYES (Abony, L8). 1368: Kylsewheges (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1411: Kylheges (u.ott 531. reg.). 1412: Kethheges (OL Dl. 9948). 1470: „. . . ad ecclesiam lapideam similiter ruptam Kewlsehegyes appellatam (OL Dl. 15446.; Oppel 1931, 33. old. 1465-re keltezi.) 1505: „...ad quondam dua metas Kyssewheges et Zekehalom nominatas . . (OL Dl. 21386; Oppel 1931, 33. old.). 1571: Kylsew Hegjes, Kylsewhegyes (Püspöki Nagy 1981,178., 179. old.). 1610: Kylsewhegyes (u.ott 179. old.). XVII. sz. vége: Also (!) Hegyes (u. ott 179. old.). Az 1368. évi határjárásban említett negyedik romos kőegyház Külsőhegyesen volt. Minthogy a ceglédi birtok északi határának ez volt a legkeletibb pontja, amitől keletre már Rékas birtok feküdt, a külsőhegyesi templom helye a mai Téglás-halmon keresendő.1 Oppel Jenő tévesen azonosítja a Kövesparttal (1. ott). Ugyancsak elfogadhatatlan Petróczi Sándor véleménye, ami szerint Tápiógyörgyétől északkeletre feküdt (Petróczi 1961, 7—8. old. I. tkép) 1 Szerintem Külsőhegyes a mai Hegyes-halomnál (L10) volt. Vő.: Abony és Belsőhegyes (Torma István). 117
