Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

KÖKÉNYDŰLŐ

(Cegléd, N15, 016). C. külter. tkép, Mo. földr. n.:

KŐKÚT

(Újszász, K8). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000:

KŐKÜTLAPOSA

(Cegléd, N16—016). C. külter. tkép: Kőkútlaposa dűlő. Pest m. tképe 1977:

Kőkút több is van az Ugyerban, a Gerjében, az Aranymeggyesen. Az alföldi mészkővel kapcsolatosak (L. a Kőbányáknál), a kő a méteres homok alatt húzódik, harminc-ötven centiméteres mezőben. A kőkút úgy keletkezik, hogy kiássák a homokot, alatta a követ áttörik, ki sem téglázzák, hanem beleásnak az altalajba, oda hamar összeszalad a víz, húzzák kifelé vödrökkel. Idővel a kő alatti üreg kiöblösödik.

KÖLES-FÖLDEK

(Cegléd) 1707: ~ (Protocollum). A Bedében (N14) volt. KÖLES-FÖLDEK

(Ceglédbercel). 1760: ~ (Inquisitio). Apácaoromja (M18) közelében. KŐRISERDEI-ERDŐŐRI-LAK (Cegléd, Ml6). 1874: ~ (Erdőtérkép).

KŐRIS-ERDŐ

(Cegléd, M17). II. kát. felm.: Eschenwald. 1860: Kőrizsfáserdő (Szolnoki kér. Pénzügyi Igazg. 560 (1860). 1874: ~ (Urad. erdész jel.) 1:25 000:

A Farkas-szigetet körülvevő vizenyős, vízállásos egykori erdő neve, amely összefüggött a kámáni Tölössel.

KŐRIZSFÁS-ERDŐ 1. Kőris-erdő KÖRÖSI-CSÁRDA 1. Gógányi-csárda KŐRÖSI-CSŐSZHÁZ (Csemő). II. kát. felm. * ~ .

A Sas-halomtól (Pl6) keletre, az akkor Nagykőröshöz tartozó területen volt. KÖRÖSI-ÉR

(Törtei, Sil). 1:25 000: Körösi ér. 1:50 000, 1:75 000, Pest m. tképe 1977: ~. Mo. földr. n.: Kőrös-ér.

KŐRÖSI-HÁRMASHATÁR 1. Hármashatár (Csemő, Mikebuda)

KÖRÖSI KAPU (Cegléd). 1848: ~ (Hirdetések).

KÖRÖSI ÜT

(Cegléd, Nyársapát). 1750: Via ex Cegléd versus oppidi Nagy Kőres ductus

114