Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
KANÁLIS ŰT (Kőröstetétlen, G10). Nagykőrösi tk: KAPARÁSI-CSÁRDA 1. Kutyakaparási-csárda KAPARÁSI-KOCSMA 1 Kapitánytanya Kecskéscsárda (Újszilvás, K12). II. kát. felm.: Jeneytanya. 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000, Mo. földr. n. KÁPOLNA-HEGY (Cegléd, L12). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Tóthalom. C. külter. tkép: ~. Árpád-kori temetőjét és templomának alapfalait 1940-ben tárta föl a földtulajdonos Barna József. A birtok 1890 óta Barnáéké. Húsz évig hordták a halom földjét a hajlatba. El is vitte a víz mindig. Sírokat, téglatörmelékeket találtak. 1940-ben szőlőnek forgatták a partot, akkor került elő a templom alapfala. A szomszédok mind előjöttek megtekinteni a sírokat és az alapfalakat. A sírok ki voltak téglázva. A Barna-tanya földjén ugyancsak embercsontok kerültek elő. Török időkből való — tartja a kinti nép. KAPPANHALMA 1. (Cegléd, Nyársapát, P14). 1368: „. . . ad quendam monticulum kappanhalma. . .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1479: ~ (OL Dl. 15446; Oppel 1931, 32. old. 1465-re keltezi). 1505: ~ (OL Dl. 21386; Oppel 1931, 33. old.). 1750: ~ (Ruttkay). 1811, 1841: ~ (Határjárás). II. kát. felm.: ~. 1:25 000: ~. A halom a puszta felező vonalában van, a nyársapáti határon. 1368-ban a 22. határjel volt. A név az egyik besenyő törzs nevéből származik (Györffy 1940, 49. old.). KAPPANHALMA 2. (Cegléd, P14). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. C. külter. tkép: Kappanhalma puszta és szőlő, Kappanhalmi iskola. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Kappanhalom. A Kappanhalmi iskolát 1893-ban nyitották meg (Csűrös 1931, 230. old.). KAPPANHALMÁN BELÜL DŰLŐ (Cegléd, P14). C. külter. tkép: ~ KAPUDŰLŐ (Cegléd, 015—16). C. külter. tkép: KAPU JÓZSEF VÍZIMALMA (Cegléd). A Gerje vize hajtotta, a várostól délnyugatra állt. KAPUTANYA (Nyársapát). 1:25 000: ~. 1:50 000,1:75 000: Kapustanya. 1:25 000 (1969):~. A Somogy-erdő északkeleti sarkánál (RÍ5). 103
