Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
VI. Dánszentmiklós
Mykebudaya, Erkusbudaya és Danzenthmiklós Pest megyei birtokát, amelyek közül az első lakott, az utóbbi kettő lakatlan, átengedi Bekwsfia Jánosnak, Endrefia János Miklós és Simon nevű fiának. Az új tulajdonosok Fejér megyéből jöttek, Eghazasvama faluban laktak és ott - az oklevél szerint - rossz és nyugtalan életet éltek.1 A Békések nevével ezután már csak Mikebudán találkozunk, Dánosról ismeretlen időben lemondhattak. 1376-ban Bekusfia János meg akarta járatni birtokainak határát, de a Ceglédet bíró óbudai klarisszák megakadályozták.2 Minden bizonnyal Erkusbuda miatt, amelyet ajándékba kaptak. A klarisszák végül elestek Erkusbudától. Sápi Lőrincfia László dánosi nemes nem tudni, mit vétett Wass Lászlónak, de nagyot, mert fej- és jószágvesztésre ítélték. 1511-ben a maga és gyermekei: László, István, Justina, Anna és Krisztina nevében Wass Lászlónál volt zálogbirtokait Wassnak és örököseinek végleg átengedte. Zálogban volt nála három Középszolnok megyei falu és Pest megyében Mykebuda és Dán.3 A Dánoson részbirtokos Symonfyak feltehetően Endrefia Simontól erednek, 1490-ben Mykebudai nemes Simonfy László Dános negyedrészét 45 aranyért elzálogosította nemes Dan-i Nagy Zsigmondnak.4 Nem tudni, hogy a Nagy család mikor került ide. A XVI. században földet bírt itt a szomszédos Vatya birtokosa, 1524-ben Wattya-i Imre leánya, Erzsébet 400 forinton eladta Watty falu és Dánosegház puszta fele részét Kenderesi Mihálynak és rokonainak.5 A Kenderessyekkel gyakran találkozunk a környéken, birtokaik voltak errefelé, a többek között Albertin is. Dánoson királyi birtokrészek is voltak a magtalanul kihalt családok ingatlanainak visszaszállásából. A török uralom alatt is nyomon követték a birtokosok egymás életét-halálát, szemfüles felvidékiek jutalmul kéregetvén az elhaltak birtokait a királytól. 1568-ban Miksa király Gyáli Kenderessy Boldizsár és István katonáknak, akik az egri várban szolgáltak, több más faluban és Dánoson lévő királyi birtokrészeit új adomány címén nekik adományozta.6 A Thassyak jelenlétét ismerjük még ugyancsak a hódoltsági időkből. 1583-ban Radéci István egri püspök és királyi helytartó elrendeli Pest megye alispánjának, hogy Thassy Pál özvegye, Chompor Sára több más birtokával Dánost adja át a Thassy-örökösöknek, Halmi Gábornak és Ráday Gergelynek, miután újból férjhezment.7
