Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
Az evangélikus temetőben, ha elfogyva is, de még állnak a fejfák. A helyi nép cifrafejfának mondja (docintering stlop) a fából faragott sírjelet. (Novák 197 3 •) KOSZORÚ 1. Lajosfa KÖZÉPHÁRSAS-LEGELÖ (Alberti K19). Kezepsewhassas legelő. (Bártfai Szabó 1938. 832. reg.) Rét és legelő ma is van Albertin, a mai gazdák a középkori kaszások nyomában járnak a Csíkospatak (Gerje) mentén évszázadok óta, ki nem fogyván a szénából. A Csíkospataki rét nem lehetett az 1457-ben említett legelő, hanem a Dolina szélesen elnyújtott völgye. KÖZSÉGI FAISKOLA (Alberti K19) (?). 1877: § (Galgóczy 365. 1.) „Van községi faiskolája (Albertinek). A nép kedveli a fát. A közutakat élőfával szegélyezik.” KÖZSÉGI ISKOLA 1. Evangélikus iskola KÜLSÖMAJOR (Alberti J19). 1:25 000 (1936) felvételi tkp: § A Bicskei útról közelíthető meg járművel, a Dolina északnyugati emelkedett fölső végén épült majorság istállókkal és cselédlakásokkal, színekkel, hatalmas kúttal, amelyet szélkerék hajtott. A két háború között jártam ebben a majorban, nagy volt a szegénység, és a közelében nem volt iskola. Amelyik cseléd gyermekét iskoláztatta, az kora reggel kocsira ültette, mert a major és a falu távol volt egymástól. LAJOSFA (Alberti J18). A Hársas Elsővölgyben, az erdészház közelében állt a Lajosfának nevezett jegenyefa. Egy hajtóvadászaton gróf Szapáry István felesége is jelen volt, a vadászok a nádfödeles, hosszú szaletliben szalonnáztak, az asszony a közelben sétált. Megmozdult benne a magzata, elmondta a férjének, aki örömében azon a helyen emlékfát ültetett, Lajosnak keresztelte fiát, a fát pedig Lajosfának. A jegenye már kipusztult, ellenben a körülötte karikába ültetett három platán és három illatos fehér fürtű félig fa, félig cserje ma is díszlik. A nép Koszorúnak mondja ezt az cm'lékfás kis ligetet. LIPINA 1. Hársas (hársas szlovákul lipina) MARASZTI (Alberti Ki9). 1863: Maraszti rét (Pcsty) A Csíkospatak (Maraszti víz, Gerje) menti rét. „Maraszti rét onnan nevez-94
