Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

Körül sátorkúpok keltek a köveken, Nagy, lomha buborékok a népvándorlás árján, Elpattantak azóta, nyomtalanul és árván . . HALASTÓ (Alberti K19). 1411: § (Bakács 1982, 1253. reg.); Népi: Malomtó, Halastó, Horgásztó. Jó ötszázötven esztendős ez a tó. A Csíkospatak északi partját magas gáttal megemelték, és a vizét zsilippel zárták el, amely egy laposon tóvá szélesedett, így lett Alberthy-i Jánosné, Margit asszony halastava, 1411-ben. „a Chykus folyó mellett . . . (melyre) malmot építhet és halászati jogot nyer.” A vízimalom is megépült, a töröknek is adózott. A török kor után új földes­urai ismét halásztak a tóban és fölújították a malmot. 1945-ben még működött, 1948-ban elbontották a malomházat, eltüzelték a malomkereket és a tavat gondozatlanul hagyták. Három évvel ezelőtt Valent Mihály a termelőszövet­kezet dolgozóival társadalmi munkával kitisztította a tavat, s mára száz hor­gász pecázik a halastóban. HALESZIDÜLÖ 1. Haleszi szőlők HALESZ SZŐLŐK (Alberti K20). 1863: § (Pesty) (Novák 1975.) „Ezen halesz szó onnan eredt, hogy a’ község határában fekvő futóhomokkal borított földterület szőlőkkel ültettetvén be, miután annak sikerétül nem vol­tak meggyőződve, »ha lesz« nevet nyert, de később dűlőként” is ismerték. HARMADIKVÖLGY A HARSASBAN 1. Elsővölgy a Hársasban. HÁRSASERDŐK (Alberti J18). 1411: két Hassas erdő (Bakács 1982, 1253. reg.) Az egyik a Belsőhársas (1457), a másik a közelében álló Középhársas, a harmadik esetleg a külsővölgyi lehetett. HÁRSAS-HÁTSÓVÖLGY (Alberti J18). A Hársas határrész harmadik völgye. HÁRSAS-KÖZÉPSŐVÖLGY (Alberti J18). A Hársas határrész második völgye. HÁTSÓVÖLGY (Alberti J18). A Hársas határ harmadik völgye, korábban szántó cs legelő volt, a felsza­badulás után erdőt telepítettek rá. 88

Next

/
Thumbnails
Contents