Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
december io-én Zátroch András az Estei Ferenc Ferdinándról nevezett gyalogezred közlegénye, a n-ik századnál, aki Irsai, Pest megyei születésű, evangélikus vallásé, 30 éves, nőtlen, Veronában állomásozott, meghalt az ottani közkórházban, és 1845 december 12-én ott a köztemetőben Bellay Ernő helyőrségi káplán által eltemettetett. Kelt Budán, 3- May. 1851 császári sasos címeres F. Czigler ... bélyegző (Az eredeti német nyelvű halotti levél szerző tulajdonában.) A reformáció-ellenreformáció korának cuius regio, eius religio elve a tizennyolcadik század elején már nem volt érvényben, és még nem ébredt föl a nemzeti érzés az emberekben. Az urak nyelve a latin volt, s a feudalizmus legfőbb értéke a föld. Protestáns jobbágyok háborítatlanul élhettek hitéletet Albertin a katolikus magyar nemes földesurasága alatt. Az evangélikus lelkészt is ő javadalmazta, és nem akadályozta meg református jobbágyainak beolvadását az evangélikus eklézsiába. „Fűtött kortörténeti jelenség elítélni a múlt magyar nemzetiségi »elnyomását«. Nem tagadjuk, hogy voltak ilyen jelenségek is. De ha a magyarság évszázadokon keresztül magába akarta volna olvasztani nemzetiségeit, akkor Trianon előtt beszéltek-e volna szlovákul a Felvidéken, románul Erdélyben?”65 Alberti kétnyelvűségét az emelkedett szellemű Szeleczky Márton is elősegítette az általa alapított földesúri iskolával. „Látván a falu lakosságának ostobaságát, műveletlenségét, és a gyermekek rettenetes nemtörődömségét az írás és olvasás tudományát illetően, megparancsolom a jelenleg szolgáló Apostoli István lelkésznek, Polionisz János ispánnak, Dobrodinszky János bírónak, Chowán Mihály jegyzőnek, Havram Pál esküttnek és Kovács Tamás árvagyámnak: írásban is hirdessék ki minden (kiemelés HL.) alberti lakosnak tizenkét aranynak vagy ötven botütésnek terhe alatt, hogy saját gyermekeiket ifjúságuktól kezdve istenfélelemben neveljék. A fiúkat és leányokat egyaránt hat-hétéves koruktól tizenkét éves korukig járassák iskolába, ahol megtanítják őket olvasni, írni és számolni. Aki teheti és nélkülözheti gyermekét, egész éven át járassa iskolába, akinek pedig szüksége van otthon gyermekére, szürettől Szent János napjáig. A tanító fizetést kap tőlem, a községtől és a gyülekezettől. Ezért a fizetésért köteles az összes szegény és gazdag gyermeket ellenszolgáltatás nélkül szorgalmasan gondozni és hűségesen tanítani. Amelyik gyermek az iskolát kerülné avagy önkényesen késnék, ahány késés, annyi botütést szenvedjen. Ha valamelyik szülő nem adná a fiát, lányát iskolába, a tanító jelentse a bírónak és a tanácsnak. A bírók tájékoztassák a hanyag szü-77
