Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
URBÁRIUM 1770. Az urbáriumra nem került volna sor, ha az uralkodót a háborúk okozta anyagi gondjai rá nem irányítják a figyelmet az adózó jobbágyságra. Mária Terézia szokott módon, 1764-ben is az országgyűlés elé terjesztette a sokmillió forintos ausztriai államadósság kamatainak megfizetését. A rendek visszautasították a királynő kívánságait, akik jobbágyaik szomorú helyzetére hivatkoztak. Ez indította az urdalkodónőt a jobbágyság helyzetének megismerésére. Rendelettel vizsgáltatta meg a paraszti telkeket és a szolgáltatásokat, s az adózás alapját, a jobbágytelkeket összeíratta, de nem a régi módon a vetőmagmennyiséggel, hanem holdakban. Megszabta a telkekhez tartozó házat, kertet és a külsőségeket. A jobbágyok javára szabályozta a szolgáltatásokat, és az ajándékokat, de nemcsak a földbirtokos nemességnek járó adókat, hanem a vármegyéknek - eddig szükségleteihez szabott - adót is. Rögzítette a robotot, melynek nagysága elviselhető volt. Most szolgálataik megszaporodtak ugyan, de földjeik is megnövekedtek, az 1711-beli 3,4 holdas, illetve az 1728. évi 8,35 holdas szántóföldjük 11,8 holdra változott az urbárium évében, 1770-ben. Ám más vidéken a nemesek heti 3-4-6 napi robotra fogták jobbágyaikat, azoknak a most kiszabott heti egynapi igásrobot- vagy a heti kétszeri gyalogrobot-megváltás volt.48 Az előbbi fejezetben ismertetett jegyzőköny az urbáriumot megelőző két esztendővel gyakorolt állapotokat mutatta be, most következik az egész országra érvényes urbárium, a jobbágy és nemes kapcsolatának szabályozása. URBARIOMA ALBERTHI HELYSIGHNEK, MELYNEK SZELECZKY MÁRTONY UR FÖLDES URA19 Első punctom II. § A külső Appertinentiákból pedig ugyan egy egész Jobbágy-Ház-Helyhez Har/nincz50 Hold szántó Főid, minden egy Hóidban két Pozsonyi Mérőt51 számlálván, és Rét Tizenkét52 kaszálóra való: mivel esztendőnként egyszer kaszáltatik, adassák . . . 54
