Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
kas szerint kiválthatta magát. István nem lehetett közember, mert a török súlyos összeget, kétezerötszáz forintot kért érte. Hazaengedték, de mert nem volt ki a váltságdíj, unokatestvérétől kölcsönzött ezerkétszáz forintot. A kölcsön biztosítására 1574. november 16-án, az egri káptalan előtt Vacson, Hegyesen, Kenderesen, Vatyán, Csőn, Gyálon, Essőn és Albertin lévő részbirtokát vetette zálogba.22 Minden tulajdona, hozzávéve Sülypusztát is, a török által megszállt vidéken volt. De birtokainak jövedelmére méltán tartott számot, mert a jobbágyok fizettek. Négy évre ezután a hitelező Kenderessy Boldizsár elhalálozott, ágyban-e vagy a csatákon, nem tudni, csak azt, hogy fia nem maradt és magtalan halálával minden birtoka a királyra szállt. 1579-ben II. Rudolf király élve jogaival, eladományozta Boldizsár minden ingatlanát és az egri káptalan előtt adománylevele birtokában az új tulajdonos, Erdődi Pálffy Miklós be akarta magát iktatni. Az amúgy is hatalmas vagyonnal rendelkező tárnokmester újabb szerzeményével, húsz falurésszel - köztük Albertin - még gazdagabbá lett volna. Az egri beiktatás azonban meghiúsult, mert Kenderessy özvegye, Bayony Zsófia és leánya, Kenderessy Mária ellentmondott. A jelképes beiktatás — mert nem a helyszínen történt volna, mint szokták - Egerben, egy nemes házában, borokkal és sültekkel az asztalon, vidám áldomással végződött volna, amelyre az alföldi szomszédokat is meghívták, dolgavégzetlen mentek szállásaikra. Közöttük az alberti Cheneg Pál és Irsay Gáspár Irsáról. De hiába fáradt ide Kenderessy alberti jobbágya, Bogh György is.23 Ugyanezen a napon megjelent Kenderessy Mária érdekében nemes Alberty Gimes Kelemen is.24 Az elmenekültek időnként okleveleket szereztek lenti birtokaikról, hogy más ne férhessen hozzá. Az elhalt Kamuthi Balázs fiai, István, Farkas, Balázs és Kristóf 1582-ben Rudolf királytól megerősítő írást kértek és kaptak Alberti, Mikebuda és máshol található részbirtokaikra.25 Az alberti pusztabokor 1590-ig lakott volt, de a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett. Lakói elszéledtek a Felvidékre, s ha az Alföldön maradtak, csak Kecskemétre húzódhattak, mert a közeli Cegléd, de még Kőrös is ugyancsak megfutott. Pest vármegye 1676, 1677. évben tartott közgyűlése tárgyalta ezeket a birtokszerzési ügyeket, amelyik között Alberti prédium tulajdonosa, Hartyáni Borbála panasza is szerepelt.26 A XVII. században a Körösiek is használták alberti pusztát. Albertin körösiek is meghúzódtak e vészterhes időszakban.27 2. ÚJRATELEPÍTÉS A XVIII. SZÁZADBAN 3 A török időkben a Felvidéken fönnrekedt birtokosok és elszéledt jobbágyok nélkül csöndes volt az elhagyott falu végig a XVII. századon. Szűz Mária 35
