Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

VII. Mikebuda

több földje „Majthényi Pálnénak volt özvegyi jogon”. Birtoka a Muzsik család kezére jutott.

MIKEBUDA

(Mikebuda M19, N18, N19, N20, 0x8, O19, P18, P19).

1. Mikebuda pusztabokor

Az idegenek sommásan Mikebudának mondják, a helybeliek megkülönböztetik Alsómikebudát Felsőmikebudától. Az eligazodás is eszerint történik: pl. Felsőmikebuda 28. szám. (Mizsinka János)

MIKEBUDAI KOCSMA

(Mikebuda O19). 1754: § (Irsai tanúk)

„Midőn az előtt huszonhat esztendővel Mike Budara gyüvén lakni, az kocsmaházat megbérülvén, abban hét esztendeig kocsmároskodott.” (Andreas Tokaj 81 éves colonus) A pusztán akkor még csak pásztorok forogtak nyájaikkal és az országutakon jövő-menő emberek szekereztök. Utasok pihenője, juhászok, csikósok, gulyások italozóhelye volt ez a csárda. Nyoma nincsen, valahol a nagykőrös-budai-irsai-pusztavacsi utak keresztezésében állhatott. MIKEBUDAI HÁRMASHATÁR

(Mikebuda P181). 1760: § (Inquisitio)

Az Űjszerzeményi Bizottság nem feszegette Erkusbuda hovatartozását, az 1760-as határjárás meg sem említette, csak mint Kőrös-Cegléd-Mikebuda határjelét rögzítette. „Mindhogy ezen földön Pastorkodot ifjú korátul fogva, jól tudgya, hogy ezen nedves vízállás szabású helyen mostis jól megtecző három határ hányás választotta s mostis külömbözteti nagy Kőrös, Mike Budaj és Czeglédi határokat egymástul. Nag Kőrös itt el maradván Mike Buda kezdődvén Czeglédivel Éjszak felé terjed folyóképpen.” (Michael Varga) MIKEBUDAI VÍZIMALOM

(Mikebudai N18). 1546-1590: § (Káldy-Nagy)

A vízimalom, feltehetően a Szarvas-tó kifolyásánál őrölt, s a tó mint malomtó, aszályokon is adta a vizet. 1562-ben két kerék után 50 akcse adót fizettek a töröknek. A vízimalomnak nyoma sincs, a XVIII, századtól a mikebudai pusztán élő népek Albertire jártak őrölni és a közeli ceglédi Felső vízimalomba. MUZSIK GYULA-PUSZTA

(Mikebuda O19). 1:75000 (1926) tkp: §; 1:75000 (1934-35) tkp: Bakosmajor; 1863: Majthényimajor (Pesty)

1899-ben Török Aurél egy avar lovassírt tárt föl a major közelében. „Hét darab mellékletet tartalmazott: zablát, két kengyelt, három lószerszámcsatot és egy érmét (melyet nem biztos, hogy mellette találtak, mert Árpád-kori rézpénz).” (Arch. Eresítő 1899. jún'ius 15. XIX. k. 3. sz. 278-279. 1.) Közel a majorhoz állt a középkorban a mikebudai gótikus templom, amely Árpád-kori alapokon

214