Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

VII. Mikebuda

kérést elutasította, így aztán még hetven évig igazgatta az irsaí tanács ezt az irsainál is hatalmasabb határt.34

1952-ben önállósult Mikebuda 1036 lakossal 4220 hektáros területével, Alsómikebuda, Dánosiút, Ereklyésiút, Geiszút, Irsaiút, Mikebudaiút, Örkényiút, Szarvasiút és Telekiút határrészekkel.35

5. ADATTÁR

ALBERTI ÚT

(Mikebuda O18, O19, N20). Népi: §.

Országút délkeletről Nagykőrös és Alberti között.

ALSÓMIKEBUDA

(Mikebuda O19). 1:25 000 (körzeti) tkp: § 1864:5 (Pesty)

A pusztabokor központi része, itt alakult ki az 1241-ben elnéptelenedett négy szomszédos pusztafalu, Felsőmikebuda, Szarvastó, Telekpuszta egész és Erkusbuda negyedrészének centruma gótikus templommal. A tizenötéves háború után elnéptelenedett ismét, de megőrizte központi szerepét. A romos templom közelében csárda és feltehetően valami szilárd épület állott. Háromszázötven évig puszta volt, Irsáról irányították.

BAKOSMAJOR

1. Muzsik Gyula-puszta BERGERTANYA

(Mikebuda N19). 1:75 000 (1926) tkp: §.

BLEJERTAN Y A

(Mikebuda N20). 1:75 000 (1926) tkp: §.

CEGLÉDI GERJE

(Mikebuda O18). 1:2280 (kataszteri) tkp: §.

Határrészi földek Mikebuda keleti felén a Gcrjeárok és a mikebudai közlegelő között.

CSÁRDA

1. Szalmáscsárda CSEH FERENC-FÖLDJE (Mikebuda Ni9). Népi: §.

Irsáról jövet az országúton, a Lopott út találkozásánál Cseh Ferenc földjén 1959. szeptember 16-án Árpád-kori cserépedény-töredékeket és egy őrlőkövet gyűjtöttem össze. A tarlón darázskő- és téglatörmelékek voltak. Mizsinka János ugyanitt, a hatvanas években végzett szántás alkalmával két sírt bontott föl. Falu állt itt az Árpád-korban, amelynek a neve - a hagyományok szerint - Öcsödbuda lehetett. Az idén Mizsinka Jánossal és Nagy Gáborral ismét bejár-208