Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
VII. Mikebuda
ben. A határjárásnak a ceglédiek ellentmondrak, Erzsébet királyné nevében Péter mester, a ceglédi bíró famulusa, Péterfia Mihály tiltakozott. A királynét megidézték, az Űrnak 1373-i esztendejében.3 Az ellentmondás a Ceglédet birtokló óbudai apácák érdekében történt, akik 1368-tól bírták a várost, sőt Erzsébet ajándékaként az elhagyott Erkusbudát is. Ez utóbbit jogtalanul. 1395-ben itt már Mikebudai Eustachfia János és Miklós a birtokos, akiktől Irsai Jodok és István, illetve Sáfár Sandrinus megvette a határ egy részét.4 Az Irsaiaknak és Sáfár Sandrinusnak másfelé is voltak vársárolt birtokai, a velük egy oklevélben szereplő Szentisvániakkal (Szentivány, Mikebuda egész falu, Hügye, Inárcs, Majosháza, Bugyi és Ordasháza részek) 1402-ben kérték a beiktatásukat, de a beiktatásnak Szcntiványi Simon ellentmondott.5 A sági konvent 1403-ban Pándi Ferenc királyi emberrel beiktatta Irsa-i Jodokot és Istvánt, valamint Szentiványi Saffar Sandrint, Lőrincet és Andrást Szentivány és Mikebuda birtokba és más falukban lévő birtokrészekbe.0 1441-ben először találkozunk egy pénzkölcsönző, zálogbirtokos és más birtokán hatalmaskodó család nevével, a Mykebudai Bekesekkel. Mykebudai Békés Demeter 50 forinton zálogbirtokot szerez Pótharaszton, Szentlászlón és Böldrén.7 Három év múlva 200 forint kölcsönében özvegy Mykebudai Békés Demeterné szerez zálogbirtokot Pótharasztján. 8 Az oklevél megemlíti három fiát, Gergelyt, Lőrincet és Imrét, mint akik részesei a zálogbirtoknak. 1449-ben újabb birtokrészt akarnak szerezni, de az adós pótharaszti család tiltakozik, hogy a részbirtokot Mikebudai Mekes Demeter özvegyének, Zsuzsanna nemesasszonynak nevére írassák.9 A két Békés fiú, Gergely és Lőrinc részt vett 1466-ban egy kiterjedt erőszakos birtokhódító akcióban, számos környékbeli nemessel és azok fölfegyverzett jobbágyaival az óbudai apácák ceglédi embereit bántalmazták, s a ceglédiek Felwthew halomi pusztáját erőszakosan elfoglalták, más megyében, Pázmándtelek egy részét is fegyveresen magukhoz ragadták.10 A pénzügyietek és zálogbirtokszerzéseik folytatódnak. Mykófalva-i Békés Dénes 1000 forintot kölcsönzött egy alagi birtokos nemesnek és biztosítékul zálogba vette annak több faluban lévő részbirtokait. Békés Dénes ekkor a budafelhévizi prépostság udvarbírája volt.11 Az adós fizetni nem tudott, zálogbirtokát a király hozzájárulásával Bekesnek és feleségének, Katalin asszonynak adományozta.12 1484-ben I. Mátyás király meghagyta a budai káptalannak, hogy hajtsa végre a beiktatást. A beiktatás ellen mondott az örökösök fiai nevében Csanádi Márton13 Mikebudán élt az eladósodott Mikebudai Symonfy László, aki Dános negyedrészét 45 aranyért elzálogosította egy dánosi nemesnek. Leánya, Mikebudai Simonffy Piroska férjnél volt Nagykötönyi Szabó Benedeknél, apja halála után birtokait és adósságait örökölte, de nem tudott kilábalni a tartozásokból, el kellett adnia Püspöki, Szajol és Istvánháza Külsőszolnok meg}rei, valamint a Pest 194
