Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)
Nevüket őrzi az emlékezet
sabb korszakából — Ezredes Úrnak, — a bajnokok bajnokának — vitéz homlokát körítik, fényöknek egy részét átsugározzák minden seregre, melynek Ön vezére. Fogadja Ezredes Űr baráti kézszorításomat s vele tiszteletem biztosítását, és legyen szíves a parancsnoksága alatti vitéz seregnek átadni jobb napok óhajtásával hazafiúi üdvözletemet. Isten vezérelje diadalra a bekövetkező új évben magyar hazánk függetlenségét! Éljen a szabadság! Éljen a Haza! Kelt Turinban, december 23. 1862. Kossuth.” A légió akkor a Torinótól délkeletre, mintegy száz kilométer távol, Alessandriában állomásozott, föltehetően a citadellában. Az erős vár a Tanaro folyó bal partján épült 1728-ban, s hozzá szépmívű, födött híd vezet át a folyón. Ezt a várost 1168-ban alapították a lombardiai városok Barbarossa Frigyes ellen, és nevezték el III. Sándor pápáról. Hadi fontossága igen jelentős, mert síkságon van, és a lombardiai, a felsőpiemonti és a genovai utak itt találkoznak. Az 1866-os döntő jelentőségű osztrák—olasz háborúval befejezéséhez közeledett az olasz egység megvalósítása, így az olaszoknak nem volt érdekük az itáliai magyar légiót fönntartani. Az olasz király 1867. január 23-án kelt napiparancsában föloszlatta, elismerését fejezve ki szolgálatukért. A parancs kiemelte Földváry Károly ezredes érdemeit, a rend és fegyelem fönntartása körüli fáradságait, ezért jutalmul a Szent Móric és Szent László rend tiszti keresztjét adományozta neki. A feloszlatás után több társával egyetemben Földváryt is meghívták az olasz királyi hadseregbe, ott mint ezredes került rendelkezési állományba, egészen a magyar kiegyezésig. A kiegyezés amnesztiát is hozott, számos emigráns hazatért, köztük Földváry is. Ekkor került Ceglédre. Addig az itteni vallásalapítványi birtokok a pesti kerületbe tartoztak, most városunkba helyezték a kerület székhelyét, s Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter annak vezetőjévé nevezte ki. Földváry 1868. június 17-én tette le a hivatali esküt. Hivatala a Pesti út 6-os számú házban volt, szolgálati lakással. Abban a történelmi nevezetességű épületben, amely a negyvennyolcas szabadságharcban otthont adott a magyar forradalmi kormánynak, Kossuthnak, számos magyar tábornoknak, a haditanácsnak. Nyugdíjazása után átköltözött a Piac térre, a mai Kossuth tér járásbírósága helyén állott uradalmi épületbe. Ebben a házban halt meg 1883. december tizenegyedikén. Innen kísérte ki úgyszólván az egész város népe a Kálvária temetőbe. Emlékét egy utca, egy bronztáblával megjelölt iskola neve és a fekete gránit oszlop őrzi a temetőben. (Ceglédi Hírlap, 1976. június 14.) Jegyzet Földváry Károly, akit már a harcok alatt a „Csaták oroszlánjának” neveztek, élete utolsó tizenöt esztendejét Cegléden töltötte, itt halt meg, itt van eltemetve. (Hegyesi Márton: Az 1848—49-iki Harmadik honvédzászlóalj története. Franklin ts. Bp. 1898., Kossuth Lajos levelei Földváry Károlyhoz. Az eredeti levelek a Kossuth Múzeum Adattárában találhatók.) 48
