Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)
A történelem lapjain
SZŐLŐK CEGLÉDEN Az első szőlők az Öreghegyben voltak, keletkezésükig sem az írások, sem az emlékezet nem nyúlik vissza. Szabad foglalásúak voltak, lehúzódtak a Pesti és a Budai út között a város fölötti akiokig. A ceglédi templomper tanúi megemlítik, hogy a török időkben a ceglédi népnek Kőrösre való futása után hazajártak házaikat gondozni és a szőlőket művelni. A második nagy szőlőtelep jóval későbbi, létrejöttét a mindinkább elhatalmasodó futóhomoknak köszönheti, amikor déli pusztáikon már rideg gulyák, ménesek, ökörcsordák és juhnyájak legeltek, s a legelőkre betört a futóhomok. 1815-ben jelent meg az uradalom fölhívása, a homokra szerződést kötöttek. „Melly Czeglédi Uradalom és ugyan Czegléd Mező Városa közt az úgy nevezett Gerje Sovány homok Szöllőnek való fölosztása végett e következendő föl tételek alatt köttetett: Először: A Földes Uraság az egész mintegy 653 jugerum, vagy már miolta föl mérődött, többre is szaporodott Tájékot, melly stupa Sovány homokból áll, és a közönséges legellőnek közepette fekszik, szöllőnek az olyan Czeglédi Lakosok közt fogja föl osztani, akiknek a bé ültetésre és további megmunkáltatásra elegendő értékek vagyon. Másodszor: Az ezen ültetendő Szöllőből esendő Dézsma a jelen való Contr aktus helyben hagyása napjától a tizedik esztendőre határoztatik. Határoztatik még: egynéhány helyen a homok partokat el egyenesíteni, más helyeken a laposakat nagy fáradsággal el tölteni, az egész tájékot közerővel körül árkolni, eleven Sövénnyel bé ültetni, Kapukat állítani kötelesek. A Tőkék közé fákat, kukoritzát, krumplit, vagy egyéb termesztvényt ültetni lészen nem szabad. Hogy mindezek szorosabban végre hajtódjanak, a Városi Tanáts egy Hegymestert fog választani. Eltelvén pedig a tíz esztendők, minden szöllő birtokos köteles lészen a termésnek nyoltzadikát tiszta mustban beadni.” Ezek a szőlők az 1100 négyszögöles latin jugerumok (holdak) után először Juger, később Ugyer néven váltak ismertté. A negyvennyolcas polgári forradalomig Cegléd három határrészén volt szőlő: az Öreghegyen kilenced dézsmára 1764 hold, az Úgy er okban nyolcadra 1335 hold, és az uradalom saját kezelésű 34 holdas Cserő-pusztai szőlője. A bordézsmát a ma is használatos évszázados cserői pincébe hordták. A szőkehalmi gazdaképző 1846-tól minőségi változást idézett elő a bortermelésben. Tangazdaságának többek között törzsgyümölcsöse, 35
