Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)
A történelem lapjain
Cegléd rá sem hederített a fenyegetésre, továbbra sem választottak tanácsot, ne hajthassa be rajtuk a fájó kilencedet, az ötven arany büntetéspénzt se küldték föl. Erre a földesasszonyok konventje kinevezte a tehetetlen tiszttartó helyébe az erőskezű Budai Sebestyén deákot, az le is jött Ceglédre, elfoglalta hivatalát, kierőszakolta a bíróválasztást és a kilenced behajtását. Nem tudjuk, hogy Sebestyén deák mikor kezde meg működését, csak azt tudjuk, hogy 1508 nyarán megölték, de nem egy-két ember, hanem sokan, hogy a megtorlást lehetetlenné tegyék. A deákot eltemették, porai itt nyugszanak az aszfalt alatt, a katolikus templom tövében. Sebestyén agyonverése után folyt az élet tovább, szántottak, vetettek, a kézművesek szorgalmasan dolgoztak műhelyeikben, a vadászok kivonultak a pusztákra, a fuvarosok szállították a portékát messze vidékekre. Két ceglédi fuvarost Budán befogtak és kínzás alá vettek, hogy vallják ki a tiszttartó megölésének körülményeit. Darvas Barnabás és Mészáros Benedek ezeket mondta: „Kun János nyíllal lődözött a deák felé, de magát Sebestyént nem érte, csak a szolgáját találta el. Ekkor Ágoston Pál és Bors Benedek vágták Sebestyén deákot, ki a vágások következtében a földre rogyott. Mikor már a földön feküdt, de még nem halt meg, akkor Tegzes Tamás, Tegzes Lőrinc fia egy karóval a hasán átdöfte, egy bizonyos Sebestyén pedig, az említett Tamásnak szolgája épp úgy átdöfte a deákot, mint előbb az ura. Helyes Tamás egy csapófával Sebestyént átdöfte és azon fölül szitkokkal illette: „Bestye híres kurafi, aljas, két fiamat is bebörtönözted!” Fekete Benedek Sebestyén deákot a torkán, Mészáros Benedek a mellén vágta, Bors Péter fejszével, Bors Domokos pedig, annak a Péternek a fia, egy poszlár karddal vagdalta. Dán János hasonlóképpen lőcspálcával ütötte, Sügér Máté testvérével, Lőrinccel ugyanúgy verte. Majd Apollónia, Demjén Máté hitvese, két kezével Sebestyén deákot üstökénél fogva vonszolta, s a földhöz verdeste, majd amikor egy lándzsát vitt az ura után ugyanezen az asszony gyalázatos és illetlen szavakkal illette. A bajok oka és kezdeményezője Demjén Máté volt.” A bosszúra éhes nemesi vármegye bírósága megrettenve a maga jobbágyaitól is, kettőszáz arany vérdíjat állapított meg, mely összeget végül is maguk az apácák fizettek ki Sebestyén deák kárvallott özvegyének. A nép keserűsége nem szűnt meg ezután sem, ezért természetes volt hat évvel később Dózsához való csatlakozásuk. A ceglédi Lőrinc pap vezetésével városunkból és a környékről kétezer fölfegyverzett paraszt vonult föl a pesti táborba. (Ceglédi Hírlap, 1975. szeptember 13.) Jegyzet Becses adalékokat találhatunk az 1508—1510-es oklevélsorozatban az elkeseredett mezővárosi jobbágyság zendüléseiről, melyek négy év múlva országos parasztháborúvá szélesedtek. (Dr. Oppel Jenő: A parasztlázadás előjátéka Cegléden. Cegléd város kiadása, 1939.) 14
