Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

Máskor úgy gyógyították a szemmel vert gyereket, hogy a szülei kimentek a temetőbe, ott egy családbeli sírjának körösztjire ráhúzták az apja piszkos ingét, gatyáját. Vitték magukkal a gyereket. Amikor aggatják az inget-gatyát a körösztre, akkor sírnia köll a gyereknek, meggyógyul, de ha nem sír, akkor nem gyógyul meg. Molnár Eta VII. c. szemverés esetén így jártak el a családban 18 o. Parazsas vizet köll itatni a szemmel vert gyerekkel Nagynénim testvérivel történt, Örzse néninek hívták, nem volt kisgyereke, se kis­lánya. Egyszer mégis született neki egy kisfia. Abban az időben szokás volt lepedőt, kendőt, szalvétát árulni a vándor áru­soknak. Egy árus bement Örzse nénihöz, a szobába, ahol a kisgyerek is volt. A gye­rek bölcsőben feküdt, Istvánkának hívták. A cigányasszony erősen a szemébe né­zett. Akkor még nem sírt a kisgyerek, de amikor az árus asszony elment, nagyon sírt, mert fájt mindene. Visszahívták a cigányasszonyt és kérdezték tőle: „Ugye, a maga szeme ver?” „Igen, de nem tehetek róla.” Az a cigányasszony parazsat tett a vízbe, elkezdte varázsolni, a parázs sister­­gett, kivették. Mikor a parazsat kivették, a vizet meg köllött itatni a kisgyerek­kel. Utána már nem sírt. A cigányasszony a kézivel varázsolt a pohár fölött. Tóth Mária felv.: 1958. február 14. nagynénimtől, Kovács Istvánné, Skultéti Annától tudom, most 63 éves, az ő testvérivel történt 181. Töményen forgatták háromszor, három napig Apuka gyermekbetegségben volt, meg se tudott az ágyban maradni. A kereszt­anyja elvitte Hódmezővásárhelyre egy kuruzsló emberhez. Mondja a kuruzsló: „Napfölkelte előtt egyszer és naplemente után egyszer fehér lepedőbe csomagol­ják be és töményen (tömjén) forgassák meg háromszor, poros töményen, mikor füstöl. Három napig csináljanak így, akkor meggyógyul, összesen hatszor. Meg is csinálták, apuka meggyógyult. A töményt szitába tették, a szitába parázs volt, arra szórták a töményt, a szita az ágyban volt, hogy az egész ágy töményszagú legyen. Tóth Mária felv.: 1958. február 14. édesapámmal történt gyerekkorában 817

Next

/
Thumbnails
Contents