Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

csöpp vizet csöppentsen, ezt a csöpp vizet egy üres tányérba köll átöntögetni. Mi­kor már több csöpp volt a tányérba, ugyanazzal a mércével, amivel kimérte, meg köllött locsolni azt a részit a kicsinek, amerről feküdt. Azt az egy csöppet, ami még benne volt a tányérba’ az ajtó sarokvasára köllött önteni. Hogyha a kicsi fölkelt és az ajtóhoz ment kinyitni, akkor meggyógyul, de ha nem megy oda, ak­kor belehal. Akkor meggyógyult, de sajnos, tizenhat éves korába’ meghalt. Ez boszorkányság, mert a csöppek úgy szaporodtak, hogy a kicsi sírt az ágyba’ onnan a könnycseppek belehulltak a tányérba, pedig az távol volt. De ezt a bo­szorkány úgy csinálta. Ott volt a boszorkány, de senki se látta. Jasó Mária VII. c. íjj. Hogyan gyógyult meg a szemmel vert gyerek? Ez meg a saját öcsémmel történt. Három-négyhónapos lehetett, mikor megverte valaki szemmel. Egy asszony megmondta édesanyámnak, hogy azonnal vigyék el Szentmártonkátára, de úgy induljanak el, hogy mire a nap fölkel, már ott legye­nek a határban, mert ha nem, akkor meghal a kistestvérem. Elindultak jókor, s mire a nap fölkelt, éppen odaértek a szentmártonkátai határba. Bementek a tudós asszonyhoz, de nem látták, hogy mit csinál a gyerekkel, mert bevitte egy szobába. Mikor kihozta, három szál füvet tett a kicsi pólyájába. Mondta, hogy ha hazaérnek, akkor forraljanak vizet és tegyék bele az első szál füvet, fürdessék meg benne a kicsit. Másnap szintén, harmadnap is, mindig egy­­egy szál füvet a forró vízbe. Ha megtörülik a gyereket, csak a szemit volt szabad megtörülni, a testit nem. Kössék be a gyereket a pólyába, amikor az első pólya­kötőt megkötik, sírni fog a gyerek, ebben az esetben várhatják a gyógyulást. Hála istennek, sírt, és meg is gyógyult. Most mán ötödik osztályos. Jasó Mária VII. c. amikor ez történt, Nagykátán laktunk a Temető utcában iyó. Korpát köll a beteg gyerek mosdóvizibe tenni, meg egy garast Nagyanyám nagybátyjával történt, hogy az úton talált három almát a körösztút­­nál, bele akart harapni az egyikbe, jött egy öregasszony, akit boszorkánynak tar­tottak, mondta, hogy ne harapjon bele. Ki akarta venni a kéziből. A fiú elszaladt, a boszorkány utána és még az úton beleharapott. Mikor hazaértek, a boszorkány figyelmeztette az anyját, hogy ne engedje megenni az almát, mert meg van verve szemmel. De már késő volt, a gyerek evett az almából és az egész teste tele lett kiütéssel. A boszorkány adott egy kis zacskó korpát, hogy szórják bele a gyerek mosdó­815

Next

/
Thumbnails
Contents