Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

Ebédután kimentek aratni, délután bementek a tanyába uzsonnázni. Nagy forgószél keletkezett, minden csomót szétterített, széthányt. Mikor elmúlt a forgószél, a porfelleg, visszament hozzájuk a garabonciás. „Megmondtam ugye, hogy ne menjenek dolgozni, mert kár lesz?”

Ügy költött összegereblyézni a kalászokat. A szél a búzából a szemet is kiverte. Ez a garanbonciás elment, de a levegőbe’ röpült.

Szabó Klára VII. d.

nagymamától, Fehér Jánosné,

Bognár Anna Eszter 64 évestől

i)i. A vastagtörzsű fák odújában kígyók, halálmadarak, viperák tanyáztak

Erdő volt itt régen, kiirtották, szőlőt telepítettek a helyire, egy-két öreg fa még maradt a húszas évekre, oszt azokat is kivágták. A vastagtörzsű fák odújában kígyók, halálmadarak, viperák tanyáztak.

Volt itt a dűlőben egy hatalmas tölgyfa, amit hatan se bírtunk körülölelni. Egyszer kivágták, a rengeteg kígyó, vipera, tarajosgyík - egyik-másik az egy métert is meghaladta -, csak úgy pattogott.

Ványi Benő 68 éves Öregszőlő, Kisközépút felv.: 1962. okt.

magam láttam, amikor kivágták azt a nagy tölgyfát

Szellemek (hazajáró lelkek), kísértetek

A ceglédi hiedelem szellemet mond, nem tesz különbséget hazajáró lélek és kísértet között, itt egyik is, másik is egyaránt szellem. Ezek közt a természetfölötti lények között a tudomány különbséget tesz. A hazajáró lélek semmi bajt, kárt nem csinál, vele szemben a kísértet rémisztgeti az embereket. A kísértetetek nappal odvakban, kriptákban, romok közt húzódnak meg, mert földi gonoszságaik büntetéskép a túlvilág nem fogadja be őket. SZENDREY Zsigmondi A nép élő hitvilága. Ethnographia - Népélet, Magyar Nemzeti Társaság kiad. Budapest, 1938. 272. 1.).

i)2. Visszajáró halott szellem képében

Mikor kistestvérem ötéves volt, hirtelen beteg lett és meghalt. Eltemették. Akkor éjszaka esett a hó, nagy szél volt, nem járt senki a városban.

792