Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)
HÍDVÉGI LAJOS Cegléd hiedelemvilága Ez a munka az időtállás igényével készült, nem elemez, hanem megfigyel, nehogy az elemzések túlhaladása következtében veszítsen jelentőségéből. Az adatok fölgyűjtése az utolsó órában történt, harminc évvel ezelőtt, ezért megismételhetetlen, a későbbi kísérletek eredménytelenek maradtak. A ceglédi Táncsics Mihály iskola VI-VIII. osztályos növendékei közvetítésével mondták el ezeket a történeteket az eredeti adatközlők, akik azóta elhaltak, a túlélők életformát változtattak, pásztorokból, béresekből, cselédekből, tanyán élő emberekből - a leghagyományőrzőbb társadalmi rétegből - városi munkásokká váltak, gazda, iparos alig akadt közöttük. Az akkori ifjak ha még emlékeznek is ezekre a hiedelmekre, többet nem ismertek, ennél többet nem tudtak kicsalni az öregekből. Múltunk legmélyebb rétegéből, mely alatt már csak homály és köd van, hoztak üzenetet címszavaik szinte kivétel nélkül uráli-, ugor- vagy finnugor-koriak, idézik az ősi magyar hitvilág sámánjait és pogány varázslónőit. A ceglédi boszorkány A magyar boszorkány név ősi eredetű, azonos jelentésű az ótörök basirqan-nal és a votják busturgán-nal. (Magyar Nyelv Történeti-etimológiai szótára I. k. 352. 1.). Feltehetően a régi pogány varázslónőket és javasasszonyokat tekintették boszorkányoknak, akik a néphit szerint át tudtak változni állattá és éjszaka jártak rontani. Az ősvallás hiedelmei az idők folyamán ókori babonákkal és keresztény elemekkel bővültek. Ez az emberfeletti képességgel rendelkező, számtalan alakban megjelenő és sokfélekép ártó magyar boszorkány a XVIII, század elejéig különbözött a közép-európai inkvizíció boszorkányától. KULCSÁR Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. 158. 1.) Háromszáz év alatt azonban ennek elemei is beszivárogtak boszorkánytörténeteinkbe (boszorkányszombati gyülekezés, boszorkánylé, éjféli mise, vesztőhelyi megégetés stb.). A kedvvel forgatott 'hitvilág-irodalom keltette föl érdeklődésemet a boszorkányok és más ártó lények, tudós kocsisok iránt, gyűjteni indultam, 1957-től 1962-ig kétszáz történetet gyűjtöttem föl. Lám, Cegléden is voltak boszorkányok! Sőt, egyesek meggyőződése szerint még ma is vannak. Tanítványaimhoz fordultam, akik 729
