Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

Negyednap az apja ment fejni. Leteszi a zsajtárt, megfogja a 'taligakereket, a kút­­gémre kötötte föl. Ahogy húzza a vizet, valami nyavikót, odanéz, hogy nincs mán ott a taligakerék, hanem egy macska lógott a nyakánál’ fogva. Levette az ember, összevissza rugdosta. A macska valahogy e tudott szaladni. Másnap egy tanyába ment látogatóba. A tanyába vót egy öregasszony, lehetett vagy nyolcvanéves, nagyon sebes volt óra-szája, mindene sebes. Errü’ tudta meg, hogy ez volt a macska meg a taligakerék. Kérdezte tőle, hogy mitü van, az meg mondta, hogy leesett a pallásru’. Sipos István 13 éves Ezt még Mikebudán mesélték. A Fritz bácsi testvére, Fritz Zsuzsi néni. Mán 80 éves volt. 2. A vonyitó taligakerék Amikor az Öregszőlőkben szolgált, történt egy éjszaka, hogy odakerült egy taliga­­kerék az istállóba, a trózsák elé. Reggel mán fölérzett, amikor fordulni akart a fekhelyén, beleütötte a könyökit a taligakerékbe. Akkor látta meg, hogy mi az. Megjött a gazda, látja a taligakereket, kérdezte hogy került oda? Este még nem vót ott, ő csak azt tudja. Fölkötötték a kútgémre, azután mindent hozzávertek, ő is meg a gazda is. A ke­rék sikított, vonyított. Levették és betették, bezárták a kamrába. Másnap nézték, de sehol se találták. Azt mondták, hogy szellem volt. Aznap reggel nem adott annyi tejet a tehén, amennyit szokott. Mert a szellem ott járt. Sipos István VI. a. A 20 éves Szabó Miska mesélte Síposnak 3. A taligakereket rákötötték a kútgémre Minduntalan begurult egy taligakerék a jászol alá. Egyszer a taligakereket rákö­tötték a kútgémre és beleeresztették a vízbe. Másnap látják ám, hogy egy vénasz­­szony lóg az ostorfán. Élt még akkor, eloldozták. Tudták, hogy őt kötözték oda taligakeréknek. Az a vénasszony boszorkány volt. Keresztúri András VII. d. nagyapja béres volt, vele történt 736

Next

/
Thumbnails
Contents