Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)
Utószó
81 létesítményt hoztak létre Abonyban. S hogy vannak hibák - is ki tagadná? d« összef.ogással,jószándékkal előbbre lápunk ma is és a jövőben is. •• UTÓSZÓ "Minden te lepülése 3záp az én hazámnak, de legszebb benne mégis szükebb pátriám Abony. ,,, Bármikor nézem mindig más a táj... Nyara vidám, harsogó,kacagástól hangos. Az &3Z ezerszintl hulló levelétől szép. . . , Tele a gyermekkor szánkó-csilingelő álomvilágát idézi... A tavasz pedig? Mindig ifjúvá varázsolja ezt az ősi települést. Krónikája egyszerű, hétköznapi. Az ország nagy eseményeihez.mérten azt is mondhatnák - itt Abonyban nem történt semmi..." /124/ Pedig látnia kell minden látónak! Abonynak 1944. november 4.-e az, ami Baţtbgyngtak -- az ország első felszabadult településének - 1944» szeptember 23.-a, vagy Nemesmedvesnek 1945. április 4.-e. A ma ifjúsága a történelem könyvek lapjairól ismeri, tanulja, hazánk legujabbkori történetét. Bgy-egy település hősi korszakát pedig meg kell ismernie közelebbről is. Ezt szolgálja ez az ismertetés is, még akkor is, ha nagyok a hézagok. ... Mert kellett volna szólni az 1945. november 7.-i országgyűlési választásokról, amikor Abonyban - először fennállása óta - járulhattak.urnákhoz, parasztok, munkások, volt cselédek, napszámosok, sommások /9^C0 fő körül/ csendőrtollak oicázása nélkül,,. 1947. augusztus 31.-én, meg 1949. május 15.-én is. Arról, hogy mit jelentett 1943. junius 12.-e az egyházi iskolák államosítása Abonyban, hogy.milyen körülmények voltak a gróf Szapáry tanyai iskolájában, a Harkánjri báró uradalmának iskolájában, az Akadémia tanya, a Balhási iskola, a Pintér
