Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)

III. A felszabadulást megelőző időszak eseményei (1944 március 19-től november 4-ig)

- 21 -Időközben napvilágot lét a "fővozárgég" irányelve, a ennek alapján a magyar királyi 3^ had seregparancsnokság rendelete a lakosság hátravonására, /?6/

Ezzel egyidőben az Országos Elhelyezési Kormánybiztos - vitéz Farkas vezérezredes - rendelete a "veszélyeztetett területek magyar lakosságának, anyagi javainak fokozatos hátravonására, szükség esetén a baráti német birodalom területére való áthelyezésre, hogy ezáltal a,magyar fajt megmentse, a bolsevizmus borzalmaitól megkímélje" „

A oál - magyarul - : ember és anyag, jószág tökéletes kitelepítése,

A november 1,-én kiadott rendelkezés szerint "már is meg kell kezdeni az alábbi járásokban; kalocsai, körösi, kecskeméti, abonyi, jászapáti,.hevesi, mezfosáti járásokban az áttelepités megmegszervezését", -Az abonyi járás községeit /Abony, Tószeg, Ujszász, Törtei, Jászkara jené, Zagyvarákas, Kocşşr/ a Veszprém-megyei Zirci járásába kellett volna áttelepíteni,, 9 a

t

Ha nem jön közbe semmi,,c

Ezek a parancsnok rendoletek, utasitábQk azonban már csak papíron maradtak, Abony, Vasad, Alberti,,,0és sok más községbe ezek a parancsnok soha nem érkeztek meg«.

Végrehajtásukra nem kerülhetett sor0 "Vissza! Forgalom.szüneteli" jelzéssel kézbesítette vissza a vármegyeházára a posta*

Dr. vitéz Endre László alispán akkor már a "hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormány biztosa" volt.

Ez a meg sem érkezett parancs, rendelet lett volna utolsó üzenete, lélegzése,Pest-Pilis—Solt-Kiskun Vármegye fellegvárának Abony népéhez,

4o Abony katonai felszabaditása, /1944, november 4/

»••"A 7. Járda hadsereg csapatai: Szolpok-Csongrád közti hídfőkből megkezdték az átkelést a Tiszán,

A legkorábban átkelt szovjet csapatok a 7o román hadtest kát hadosztályával együtt - október 30o-án reggel megindították támadásukat Cegléd irányában,. Megtörve az ellenség makacs