Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
Egy másik szerződés már túlmegy az „Egy üzem egy iskola” mozgalom szép formáin, nemes keretein. Érinti az egész város társadalmát, annak művelődési, illetve óvodai ellátottságát. Ezt már a város elnöke és az ÉVIG részéről a vezérigazgató írta alá, illetve szavatolta a megállapodásokat. Az ÉVIG — a szerződés értelmében — kettőmillió forinttal hozzájárult a Széchenyi úti óvoda felújítási és átalakítási munkáihoz, s ennek ellenében 1978. szeptemberétől az ÉVIG ceglédi gyárának részére 75 fő napközis óvodás gyermek számára biztosít férőhelyet a jelenlegi férőhelyeken felül.144 Ilyen és hasonló munka elismeréséül nemcsak a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának számos elismerő emléklapja tanúskodik, hanem a gyár nagyszerű térmelvényein kívül az ifjúságon, a kicsinyeken keresztül meghódította a várost. Sok-sok gyökérrel össze van már nőve: elnököt adott a városnak, titkárt adott a városi pártbizottságnak, kommunista szombatokat, megszámlálhatatlan társadalmi munkaórát adott a lakosságnak. KISZ-fiataljai a városi KISZ Bizottság pincéjében klubot építenek, szerződései a városi Kossuth Művelődési Központtal példamutatóan szolgálják a munkásművelődést. Ez a szerződés, melyet Lür István igazgató és az ÉVIG Kisgépgyár részéről Balázs Sándor szakszervezeti Bizottság titkára írt alá, az egész várost érintő népművelési tevékenység közös kialakítását, megtervezését és végrehajtását tekinti fő célkitűzésnek.145 A krónika befejezésével is csak arról szólhatunk, ami az egész történetet jellemezte: a fejlődésről, a gyártmányszerkezet korszerűsödéséről. Hosszú évek óta jellemzi a gyár letét: meghatározni, a tapasztalatok alapján kiválasztani azokat az eszközöket, amelyekre a hazai és külföldi piacokon a legnagyobb szükség van. Figyelemmel kísérni az igények alakulását, a magasabb követelményeket, a népgazdasági érdekeket: ez az a MOTOR, melyet nem villany mozgat, hanem szív és becsületes munka! 71
