Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

BEVEZETŐ

(j^ygy gyár életében 28—30 év szép idő, de igazán nagy jelentőséget csak akkor mutat, ha a kisipari műhelyeket alig meghaladó „vállalatok” ezen idő alatt európai hírű gyárrá fejlődtek.

Cegléden az ÉVIG Villamos Kisgépgyára ezt az utat tette meg az elmúlt évtizedekben. A paraszti hagyományokat őrző mezővárosban ez a gyár szinte észrevétlenül indult, dolgozott, fejlődött és lett a villamos kisgépek gyártásának hazai fellegvára.

Mint történész már régóta érdekelt, foglalkoztatott, hogy a városon túl, az egykori kistanyák helyén hogyan teremtődött meg szocialista nagyiparunk egyik nagyszerű fellegvára. Érdekelt, mert ez már történelem volt, izgalmas, érdekes és vonzó.

Amikor Tankó Zoltán gyárigazgató kedves felkérésére hozzáfogtam a gyár történetének az összeállításához nem tudtam, nem gondoltam, hogy ez a feladat meghaladja erőmet. Idegen területre tévedtem. Idegen fogalmak, ismeretlen technológiák, soha nem hallott és nem látott gyártási eljárások buktatói álltak elém. Megijedtem. Amikor a kedves megbízást vissza akartam adni segítségemre siettek, barátok jöttek mellém, kiket eddig nem ismertem. Gyárbeli vezetők, munkások, nyugdíjasok, ismerős ismeretlenek vettek körül. Akikkel találkoztam, akiktől érdeklődtem régi dolgok iránt ismerősként, szíves baráti szeretettel segítettek, tanítottak. Látszott és érződött rajtuk, hogy ismerik, szeretik gyárukat, amikor kérdezgettem őket, mindent el szerettek volna mondani. Ezt csak azzal teszi az ember, ami a szívéhez nőtt.

Köszönöm az anyaggyűjtő munka során kapott sok-sok segítséget, baráti tanácsot: először Tankó Zoltán gyárigazgatónak, ki elfoglaltságai mellett is tudott nekem mindig időt szakítani,

5