Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

„...Évente 4,5—5 millió forint devizamegtakarítást jelent a népgazdaságnak a gyártmány bevezetése. Hozzá hasonlót csak a Német Szövetségi Köztásaságból és Svájcból szereztünk be...” — jelentette ki dr. Verebélyi Pál, az ÉVIG kereskedelmi tanácsadója. Széleskörűen alkalmazható beton, műkő, és tégla anyagba. Keményfémlapkás csigafúrót kell hosszá használni, a 100 mm vastag betonlapot 58 másodperc alatt, a 66 mm-es régiót 7 mm-es másodperc alatt fúrja át.100

1976. június 25-én Kovács Károlyt, az ÉVIG ceglédi gyárának eddigi igazgatóját a ceglédi Városi Tanács elnökéve választották. Utóda az eddigi főmérnök Tankó Zoltán lett, ki lassan 20 éve él a gyárban, szeme és szíve irányítása mellett nőtt, fejlődött a gyár.

1976. év második felében már 2.000 db kézi barkácsgép került a boltokba, év végéig még 5.000 db-ot adtak át a kisekereskedelemnek. Egy új típusú, általános rendeltetésű villanymotor előállításához is hozzákezdtek, s év végéig 27 millió forint értékű készült el belőle.101 Ezek azért nem gond nélkül mennek: szakmunkásokra és betanított munkásokra lenne szükség. A tervet csak a dolgozók jó munkaszelleme viszi előre, a dolgozók többsége még a megoldhatatlanak látszó feladatokkal is képesek megbirkózni.

Az 1976. évi tervet a gyár 101 %-ra teljesítette. Ebben az évben beindult az F—153-as típusú fúrógép és az ÜF 1525 ütvefúrógép sorozatgyártása. A VZ 90-es típusú motorok átvétele és gyártásának beindítása határidőre megtörtént, ezekből 1976. december 31-ig 16.45 darabot gyártottak.102

1977. évben 300 millió forint termelési érték volt a cél, s az első félévben 164,3 milliót teljesített a gyár. Ebből 7,6 millió forint volt az export, a többség tőkés országokba. Olyan eredmény ez, amire mindenki büszke lehet. A házgyári építkezési

52