Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
ELŐSZÓ y árunk nem tartozik a nagymultú üzemek sorába, hisz’ ^ 0 mindössze 25 éves. De ahogyan az első huszonöt év az emberi életben is a felcseperedés, a felnőtté válás évei, ugyanúgy a gyár életében is a küzdelmes gyermekkort jelenti. Üzemünkről írott krónika a felnőtté válás éveit igyekszik a teljesség igénye nélkül bemutatni, s egyúttal emléket állítani mindazoknak, akik áldozatkész munkájukkal építették gyárunkat. Nagy utat tettünk meg az államosított üzemektől a mai, közel 1000 főt foglalkoztató gyárig. Milyen is volt az út? Ha egy mondatban kell válaszolnom: egyenes, töretlenül fel ívelő a maga minden szépségével, buktatóival. A részletes választ a krónikás igyekszik megadni. Az útnak valahol az elején — 1958- ban — történt, hogy Kossuth-díjas műszaki igazgatónkhoz fordultunk tanácsért. Meghallgatva elképzeléseinket, hogy a pusztán villamos gépeket akarunk gyártani — a következőket válaszolta: „Műszaki vakmerőség az amibe Önök most belefogtak. Igyekezetük, lelkesedésük járjon szerencsével”. Ha nem is szerencse, de egy élni akaró, gyárunkat nagyon szerető, az újért lelkesedő munkás és műszaki gárda kezemunkája az amit ma úgy hívnak: ÉVIG Villamos Kisgépgyár. 25 év kimagasló munkája kötelez. Kötelez bennünket a további töretlen fejlődésre, a gazdaságos gyártásra, a jó minőségű termékek előállítására és a társadalmi rendünk legnemesebb céljának megvalósítására: a szocialista embertípus formálására. Legyen e rövid krónika emlék és biztató a jövő nemzedéke számára. Cegléd, 1978. augusztus hó Tankó Zoltán igazgató 3
