Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

A ceglédi ÉVIG Kisgépgyár első szakaszának története 1963. július I-tői, 1969. október3l-ig

1963. évi tervet csak 94,4 %-ra lehetett teljesíteni, a nehézségek főleg a CSK köszörűgépeknél jelentkeztek. A kooperáló vallalat erős időlemaradásai zavarták a termelést, a köszörűgépek kővédő burkolatát csak a félév utolsó hónapjában küldték el, így a szerelés és a festési munkák erősen feltorlódtak. Hasonló volt a helyzet az elektromos kéziszerszámoknál is, hol az aluminium öntvény alkatrészek fröccsöntése január helyett csak a II. n - gyedévben indult meg. Itt kooperáló gyárat kellett változtatni Külön nehézséget jelentettek az edzett és edzetlen szalagacélok elmaradása, továbbá a csavarok beszerzése. Ez utóbbi azért okc - zott komoly gondot, mert a szénkefetartók gyártását hátráltatta- Jelentős és hasznos átszervezési munkákat is el kellett ebben az időben végezni: a foszfátozó műhely áttelepült a galvanizáló helyiségbe, a TMK műhely a foszfátozóba költözött, a kísérleti műhely beolvadt a szerszám-műhelybe, s végül a festőműhely átment a Béke-téri gyártelepre.61

Az ÉVIG nagyvállalaton belüli profilrendezés a kezdeii természetes zökkkenők után lasssan elrendeződött. Nyilvánvalóvá lett az is, hogy a kefetartók gazdája népgazdasági szinten a ceglédi gyár. Egyre több igény kielégítését a kopott, használt szerszámgépek alig tudták biztosítani, az új gépek szállítása pedig késett. így késett az EV—64-es kefetartók gyártása is. Az igazsághoz tartozik, hogy a fogyasztói igény és gyártmány bővítés mellett a ceglédi műhelyek, az öntöde, régi maradt. Az új termékek gyártásához elavultak, korszerűtlenek. Az öntöde is

36