Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

Lelkes munka közben érkezett az egyesítés híre, nem lepődött meg senki. Várták.

1956. augusztus 17-én a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalat helyiségében össze jöttek a Pest megyei Tanács Ipari Osztályának főmérnöke és főkönyvelője, a Ceglédi Városi Tanács Ipari Osztálynak vezetője, az érdekelt két vállalat igazgatója és főkönyelője, továbbá a Ceglédi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága által kijelölt új igazgató Bartus Szilárd. A Ceglédi Fémáru és Rézöntő Vállalat megszűnését kimondták, és felkérték a megszűnt vállalat igazgatóját és főkönyvelőjét, hogy a jogutód igazgatójának — a felügyeleti hatóság képviseletében — a jelen jegyzőkönyv aláírásával együtt adják át az 1956. június 30-i forduló nappal felvett vállalati leltárt. Ezzel a volt Ceglédi Fémáru és Rézöntő Vállalat összes dolgozója a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalathoz került.38 Ez az egyesítés, nevezhetjük beolvasztásnak is, mindenképpen szerencsésnek mondható. Láthattuk, hogy a külön-külön megtett 6 és fél év mennyi jószándékú elgondolása akadt meg az öröklött műszaki avult berendezéseken, a profilkeresésen, s nem utolsó sorban a termelés koncentrációjának a hiányán. Az államosítás után megszervezett kisebb vállalatok dolgoztak és termeltek közel hét évig, lassan kialakult a város iparának szerkezete, s létrejöttek azok a vállalatok és ipartelepek, melyek alkalmasak lettek a továbbfejlesztésre. Ilyen számottevő ipari bázisnak indult a több mint három millió forint beruházással létesített új telepe a Gép - üzem és Vasöntő Vállalatnak. Ott korszerű gépüzem és vasöntő állt már a dolgozók részére akkor, midőn a csatlakozó kisüzemnek erre még reménye sem volt. A nagy beruházás utáni összevonás eredményeként tovább növekedett a foglalkoztatottság és a termelékenység, de az már új fejezet.

27