Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

milyen részeket kívánnak megváltoztatni. így kijelölték a kúpoló, magkészítő, magszárító helyiségeket, továbbá a hegesztő és szerelő műhelyt. Későbbi tervmódosításban az öltöző-mosdó, vízvezeték, csatornázás is szerepelt.27 Ebben az évben már a szocialista munkaverseny is megindult az üzemben, melyen 69 dolgozó vett részt. A sztahanovista cím elnyerése három dolgozót; Fórizs György öntvénytisztító köszörűst, Szüle Sándor esztergályost és Kádas Benő öntő-formázót — terjesztették fel.28 A garázsemelőkre újabb megrendelések jöttek, s ezek mellett hidraulikus borszivattyú gépek átszerelése és a környékbeli állami gazdaságok részére végzett mezőgazdasági gépek nagyarányú javításai adták a munkák zömét. Az öntöde szárnyszivattyúkat, elektromos alkatrészeket öntött Dunapontölére, a Fővárosi Elekromax Vállalat részére pedig gázégő alkatrészeket, gázáteresztő szelepeket. A ceglédi üzemek: Hűtőház, Szeszfőzde, Monimpex és a malmok szinte állandó megrendelői voltak az öntődének.

Láttuk, hogy az államosítás utáni években milyen fejlődés van a vállalat életében. Ez nem véletlen. Alapvető változás zajlott le az ötéves terv időszakában az országban is, ami az 1950-es évek elejét jellemezte, bizonyos tekintetben eltorzult a feszített ötéves terv következeiében, mégis ugrásszerűen növelte hazánk ipari erejét. így 1951—1953-ban, három év alatt nehéziparunk termelése 118 %-kal, könnyűiparunk termelése 40,7 %-kal emelkedett. Ez a fejlődési aránytalanság is a forrása a vállalat emelkedő termelésének.

A főtermelvény továbbra is a mechanikus garázsemelő a gépműhelyben, az öntöde termelvényei pedig egyre bővülnek.

Dugattyú gyűrűk az erőgépekhez, hajólámpák az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára részére, MESZHART erőműkazán rostélyelemeket rendel, a Tűzhely és Kályha Vállalat

19