Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

alapított. Kezdetben a mai piactéren állt ez az üzem, majd a háború után — 1947 táján — a Pesti útra költözött, hol Olbrich Ede autójavítóját vette meg. A háború kitöréséig csak autó- és gépjavításokat végezetek, készítettek kisebb szerszámgépeket, fűrészgépeket, satukat, végül komoly garázsemelőket is. Az induló 6—8 fős létszám 1948-ban már 18—20 főre nőtt, s nevében is változott: Grünfeld Rezső Mechanikai Gépműhely lett.13

A negyedik jogelőd a Burgmann Károly-féle elektromechanikai javító üzem. Ez a kisüzem villamosgépek, villamossági berendezések és rádiók javításával vált híressé. A Pesti úton, az egykori Baleseti Kórház mellett volt a telephelye. A Burgmann család régen Ceglédre került iparoscsalád, kik jó érzékkel megtalálták azt az iparágat, mely újat és keresetet jelentett.

Burgmann Károly 1952 januárjában önként csatlakozott az akkori Gépüzem és Vasöntő Vállalathoz. A részleg továbbra is a tulajdonos házában maradt, s ott végezték a villamos fúrógépek tekercselését, valamint autóvillamossági berendezések javítását.

Ez a kisüzem általában 3—4 munkással működött. Az autójavító részleg beolvadt a Pesti út másik oldalán lévő Olbrichház régebbi üzemrészbe.13

Szűkebb értelemben ez a négy üzem tekinthető a ceglédi ÉVIG Villamos Kisgépgyár jogelődjének. Be kellett őket röviden mutatnunk, hiszen ők rakták le a mai gyárunk alapjait, nagyrészt elavult, többségében korszerűtlen gépeikkel indult meg az élet közvetlenül az államosítás utáni időkben. Ezekben a kisüzemekben dolgozó munkások voltak az úttörői annak a születendő ceglédi munkásosztálynak, mely a szocialista iparosítással alapvetően megváltoztatta a város képét. Hősi munkával dolgozott ez a maroknyi munkásság, többször múlt századbeli gépekkel s múlt századbeli körülmények között. Tudunk arról, hogy az öntőkre beesett a hó a hiányos cserepek között, mosdani csak az udvar közepén lévő kútnál lehetett, de

15