G. Sin Edit: Falu Tamás (1881 - 1977) - Pest megyei Téka 1. (Szentendre, 1981)
Falu Tamás költészete
FALU TAMÁS KÖLTÉSZETE INDULÁS Balassa Lajos mindössze tizenkilenc éves joghallgató még, amikor első költői szárnypróbálgatásai Költemények címmel kötetbe foglalva napvilágot látnak 1900-ban. A kötet hangsúlyos verselésű, gondosan kidolgozott, néha túlságosan is szabályosan rímelő sorai ügyes verselési készségről tanúskodnak, de még semmivel nem mutatnak túl a nép-nemzeti irodalom stílusán, szinte még csírájában sincs jelen bennük a későbbi Falu Tamás. A verseket a kor ízlésének megfelelően keresetten szomorkás, fájdalmas alaphangulat jellemzi. Jól illusztrálják ezt például a következő sorok: „A napsugár erre nem jár, Nem zeng nekünk dalos madár.” (A negyedik emeleten) Fő témája a szegények becsületes, tiszta életének, szánalomra méltó sorsának a bemutatása. Kissé szokványos, hatásvadászó történet a szegény munkáslány halála, aki magárahagyottan tölti utolsó óráit, mert az egész családnak kenyér után kell mennie (A negyedik emeleten). Hasonlóan szentimentális, kicsit mesterkélt a büszke koldus története, aki képtelen könyörögni, vagy a szép és erkölcsös újságáruslány esete, aki nem fogad el alamizsnát (Koldusok). A költő első versei jól tükrözik szociális érzékét, igazságszeretetét, szegények iránti őszinte rokonszenvét, azonban hiányzik belőlük a valós élmény mélysége. Falu Tamás nem ismerte eléggé — tizenkilenc évesen nem is ismerhette még — a szegények világát. Későbbi műveiben — főleg regényeiben — is csak felszínesen ábrázolja a munkások és cselédek életének egy-egy mozzanatát. A társadalom alsó rétegei iránti vonzódása általános filantrópiából táplálkozik, a változás vagy a változtatás lehetősége fel sem merül nála. Hangja nem lázadó, inkább keserűen belenyugvó. A Költemények megjelenése után tíz év telik el az első igazi Falu Tamás vers, az Ősz megírásáig. „Fekete varjak Feketén szállnak, Szemfödeléül őszi határnak.” 21
