Varsányi Lászlóné (szerk.): Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből (Budapest, 1986)
Zeneiskoláink története alakulási, illetve önállósulási sorrendben
tanszak fejlődésének folyamatos biztosítása. Foglalkozásaikat 1976-tól egységes tartalmi és formai tematika jellemzi: egy-egy elméleti jellegű téma feldolgozása, növendékek meghallgatása és versenyek. A munkaközösségek megalakulása: zongora és hegedű 1971-ben, szolfézs 1972- ben, fúvós 1975-ben és gordonka 1978-ban. A közösségek első vezetői: Gál Andor, Hidas Györgyné, Németh János, Szabó Júlia, Vájná Mikolt és az 1985/86. tanévben: dr. Dalló Gyuláné, Gergely Annamária, Pap Jószef, Rédai Erzsébet, Roszkos Péterné és Visontai Katalin. A zeneiskolában tanulható szakok: előképző, szolfézs, zongora, hegedű, gordonka, magánének, furulya, fuvola, oboa, klarinét, trombita, harsona, kürt és tuba. A korszerű eljárások és módszerek bevezetésével, alkalmazásával és a kísérletekkel az oktatási folyamat eredményességét kívántuk elősegíteni. Visszatérő meghallgatások rendszere: az 1976-ban kezdett hegedű- és zongoraszakos növendékek évenkénti meghallgatása kijelölt és szabadon választott anyaggal, a gordonkaszakosok 1978-tól és a fa- és rézfúvósok 1982-től. A meghallgatás célja, hogy figyelemmel kísérje a növendékek létszámának alakulását, a végzett anyagot, a zeneiskolai osztály és a tanulóévek párhuzamát. A 6. évet zárt növendékekről szociológiai felmérés és zenei attitűd vizsgálat készült. „Zene és mozgás” előképzős csoport indult a pilisvörösvári tagozaton 1980 szeptemberétől — minisztériumi engedéllyel. Célja: személyiségformálás zenével, zenei érzékenység, fogékonyság, befogadás és kreativitás — kapcsolódik a komplex esztétikai nevelés gondolatához. A négyéves kísérlet tapasztalatait problémákat felvető, elemző és értékelő tanulmány zárta. Vezetője Nagy Lászlóné volt. Hasonló változtatási törvényeket sugallt a hangszeres előképző bevezetése 1978-tól, egy-egy kritikusabb osztályra lebontott tanmenet, a „korunk zenéje” tanításának zenei, tartalmi és technikai kérdéseivel való foglalkozások, a közös órák, a gyakorlás módszerei, a zenei műveltség gyarapítása, a tanítás-tanulás folyamat kérdései, és így lehetne sorolni tovább mindazokat az elméleti, gyakorlati tényezőket, amely lényege: a zene megkedveltetése irányítsa nevelő, oktató munkánkat. Szakmai munkánk segítője még a „Zeneiskolai tájékoztató” c. információs kiadványunk, amelyet 1975-től jelentetünk meg évi három 73
