Varsányi Lászlóné (szerk.): Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből (Budapest, 1986)
Zeneiskoláink története alakulási, illetve önállósulási sorrendben
A fejlődés illusztrálására álljon itt néhány adat: Év tanulók kihelyezett osztályok tanárok létszáma 1959 54 — 2 1963 192 59 8 1970 315 80 12 1985 510 178 28 Az oktatás személyi feltételei. Az oktatás meghatározó tényezője a pedagógus, illetve intézményi szinten a tanári kollektíva. Ennek stabilitása lényegesen befolyásolhatja az oktató-nevelő munka színvonalát. Jó képet nyújt az a tény, hogy az iskola tantestületéből 7 fő törzsgárdatag, azaz 10—15—20 éve tanít egy helyen. Ugyancsak kedvező tényező, hogy több saját nevelésű tanárunk van. A zeneoktatásban gyakori ún. utazó tanárok száma is egyre csökken, jelenleg tizenheten laknak az iskola, illetve a kihelyezett osztályok székhelyén. Ugyancsak kedvező az a tény, hogy az iskolában nincs képesítés nélküli nevelő. A szakmai képzettségen felül tanáraink 70%-a végezte el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános, szakosító, illetve speciális tagozatát. Tárgyi feltételek. 1959—64 között siralmas körülmények között alkalmi „tantermekben” rossz minőségű hangszereken folyt az oktatás. 1964 tavaszán költözhetett az iskola első otthonába, ahol 3 tanterem állt rendelkezésre. Még az év nyarán az épület bővítésével a helyiségek száma hatra nőtt, ebből egy irodául szolgált. A növendéklétszám emelkedésével az iskola kezdte kinőni az épületet, ezért más intézmények kölcsön termeiben is folyt zeneoktatás. 1980-ban a város általános iskoláiban bevezették az egyműszakos oktatást, a zeneiskola terem- és egyéb gondjait csak oly módon sike-62
