Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
78 Ráckeve látképe Gödöllőn kívül megszerezte Grassalkovich Zsidó, Kerekegyháza, Kakucs, Örkény, Szód, Göd községeket és pusztákat. Rövid idő alatt az ország leggazdagabb embere lett. A birtokok adományozásával egyidejűleg megkezdődött az elnéptelenedett falvak, városok betelepítése is. Ezekbe az elpusztult falvakba mindenféle nemzetiséget telepítenek, csak magyart nem Nem azért, mintha nem lett volna elegendő magyarság az elpusztult részek újból való benépesítéséhez, hanem azért, mert a bécsi udvari politikának az volt a fő célja, megakadályozza azt, hogy a magyar föld ismét magyar legyen. Ez a szándék idézte elő a Jászkunság szomorú sorsát is. Ugyanis I. Lipót 1705-ben 500.000 (ötszázezer) rhénes forintokért az egész Jászkunságot minden földjeivel, városaival, rajta levő emberrel, állattal együtt elzálogosította, illetve eladta a német lovagrendnek. A kunság nemcsak a jogtalanul nyakába ültetett német lovagrendnek teljesített szolgáltatásokat, hanem amellett adót is fizetett. Ebbe a törvénytelen eljárásba a jászok és kunok nem nyugodtak bele és hosszú ideig tartó küzdelmet kezdtek ősi jogaikért. A telepítésekkel egyidejűleg építkezések is indultak meg. Az új birtokos Savoyai Jenő herceg Ráckevén építtetett kastélyt. (79) Vácott püspöki palotát építenek, majd dómot, szemináriumot, kanonoki házakat, paplakot, iskolákat; Alpáron, Mogyoródon plébániákat. (80, 81 82). 90
