Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

T.i. A hajdani budai vármegyeháza.

Ezután a kuruc hadak vármegyénkben jobbára Kőrös, Kecskemét, Halas, Solt és Pataj körüli részeken táboroztak, egészen 1709-ig, am kor a pestis járvány végetvetett a küzdelemnek.

1710-ben a megye déli része is a császáriak kezére kerül. 1711-ben pedig a szatmári békével Rákóczi szabadságharca véget ért, II. Rákóczi Ferenc maga örökös számkivetésbe ment.

A kuruc szabadságharc emlékére a legtöbbet szenvedett Halas városa szobrot állíttatott. (77)

A kuruc szabadságharc hőse, II. Rákóczi Ferenc, a magyarság legönzetlenebb történelmi alakja- Tetteiben, küzdelmeiben nem vezette hatalomvágy, sem a vagyonszerzés önző célja. Fejedelmi vagyont, fejedelmi méltóságot áldozott fel. hogy nemzete szabadságjogait és függetlenségét visszaszerezhesse. Minden nemzetét szerető magyart az ő példája vezessen cselekedeteiben.

A bécsi udvar már a töröktől visszafoglalt területeket is gazdátlan birtoknak tekintette és azokat szabadon osztogatta, természetesen legelsősorban idegeneknek. A birtokok számbavételét és adományozását az ,,Uj Szerzemények Bizottsága“ (Neoaquistica Commissio) végezte. Ez az eljárás folytatódott a kuruc szabadságharc leverése után is.

85