Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

Két évtizede annak, hogy a szegedi jajvédetmi gondolat szellemében, gróf Széchenyi István nyomdokain, megindult népünknek az iskola padjain túl való továbbművelése.

Lnnék a célnak a szolgálatában adja ki vármegyénk Törvényhatósági Népművelési Bizottsága ezt a könyvét: ,,Lzer év Pest vármegye földjén“.

Vármegyénk büszkén tekinthet vissza erre az ezer évre. Ezalatt az idő alatt sokszor váltakozott földjén a jó- és balsors, mert népe a történelem minden fordulatánál hűséggel és: becsülettel teljesítette kötelességét hazájával, nemzetével szemben.

Épp ezért, ez a mi szűkebb hazánk sokszor volt harcok színhelye, hadak útja, s alig van megyénknek része, amelyhez történelmi esemény ne fűződnék. Alpár mezeje, a Csepelsziget, a pilisi hegyek, a Megyerek a honfoglalásra, honszerző fejedelmünk Árpád nemzetségére, törzsére, a Megyer törzsre emlékeztetnek. A pomázi, nagytétényi, visegrádi romok, Zsámbék, Ócsa templomai, a kalocsai érsekség és váci püspökség alapítása Árpádházi királyaink emlékét hirdetik; a sződi mocsarak a tatárjárásról, Visegrád Nagy Lajos és Mátyás dicsőségéről regélnek, s azoknak emlékeit őrzik. A Duna—Tisza köze elpusztult falvainak százai, Nagykőrös a törökvilágról, Halas a kuruckorról, Félegyháza, Szabadszállás a kun hagyományokról mesélnek s a Mária Terézia korában épült sok kastély, templom a pusztítások utáni újjáépítésről.

Ősi megyeházánk a nemzeti megújhodásnak, vármegyénk magyar szellemének, Széchenyi, Kossuth hagyományainak, Földváry munkásságának eleven hirdetője; Cegléd, Vác, Isaszeg a szabadságharc beszédes tanúja. Pestkörnyék gyors fejlődése iparunk megerősödéséről tesz bizonyságot, az utolsó évtizedeknek a nemzet megújhodásáért a fajvédelem jegyében folytatott küzdelmei pedig újra meghozzák vármegyénknek azt a vezetőszerepet, amelyet megalapítása óta s a XIX. század elején is betöltött, a nemzeti megújulás idején folytatott harcokban.

7