Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

*>4 Zsórnbok vara liwy-bf*n

Emiatt, valamint a falvakból városokba költözött lakosságnak szántóföldjeitől való távolsága miatt lehetetlenné vált a földmívelés. Ennek pótlására vármegyénk magyar és kun lakosai ősi életformájukat újították fel és megteremtették a híres szilaj marhatenyészetet. Ökreikkel és tinóikkal bejárták Európát az Északi-tengerig.

Ez az állattenyésztés és az abból eredő jövedelem tette lehetővé, hogy Pest megyében a még fennmaradt magyar városokban és kunszállásokon a magyar élet folyamata meg ne szűnjön és vármegyénk teljesen el ne veszítse ősi településű lakosságát.

A török alig hagyott vármegyénkben építészeti emléket maga után. Ennek legfőbb oka az, hogy az alföldi városokat nem építették ki várszerűen. Ezekben nem is igen volt török őrség. Inkább az elfoglalt várakat erősítette meg és a felvonulás szempontjából fontos utakat hozta rendbe a török.

így erősítette meg Budán kívül Vác (60, 61), Visegrádi (62, 63), Zsámbok (64) várát és így épített a Tápión, Szele mellett hidat. (65.)

Inkább csak az egykorú metszeteken találjuk nyomál annak, hogy a török mecseteket is épített, vagy már meglévő templomokat alakított át mecsetté. Vármegyénkben Kalocsán. Vácott (66) és Visegrááon voltak ilyenek.

76