Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

39. Visegrad: Ásatási részletek. Mátyás király márvanykutja.

Visegrádira szállítják,* ahol nem sokkal azelőtt halt meg a rövid ideig uralomra jutott II., vagy Kis Károly.

Ebben az időben az akkor még különálló két szomszédos vármegye, Pest és Pilis, a király helyettesének, a nádornak elnöklete alatt tartotta közös gyűléseit. Ezek az együttes közgyűlések később mind gyakoriabbá váltak és azt eredményezték, hogy lassan Pilis vármegyére is kiterjedtek a Pest vármegyét illető kiváltságok.

1388 után már semmiféle írásos emléket sem találunk arra nézve, hogy Pilis megyének továbbra is lettek volna főispánjai. Törvény ugyan nem mondta ki még a két vármegye egyesítését, az akkori időből származó okiratok azonban már együttesen említik azokat.

Zsigmond királyunkat közben német-római császárrá is megválasztották.

Halála után Habsburg Albert herceg, majd Ulászló lengyel király következik a trónon.

Ulászló négyévi uralkodása a török elleni küzdelmekben telik el, míg 1444-ben Várnánál ő maga is elesik.

50