Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
37. Visngrád. vára Nagy Lajos balkáni hadjárataival újra meghódította Moldvát, Havasalföldet, Boszniát, Szerbiát, elfoglalta Bulgária egy részét, és magyar tartomány lett Dalmácia is. 1370-ben a hatalmas uralkodót a lengyelek is királyukká koronázták. Nagykiterjedésű birodalmának Visegrádi volt a székhelye. Határait három tenger mosta (36). A visegrádi várat eredetileg 1251-ben a tatárdúlás után IV. Béla feleségének, Laskaris Máriának építette. Az alsóvár nagy lakótornya a királyi család szállása volt. Építésének befejezése Károly Róbert uralkodásának idejére esik. Károly Róbert itt tartózkodott legszívesebben, ebben a páratlan fekvésű és szinte bevehetetlenül erős, de mégis tágas és kényelmes várban. Nagy Lajos és Zsigmond már kevesebbet tartózkodott Visegrádion, de itt őriztette a magyar koronázási jelvényeken kívül Nagy Lajos a lengyel koronát, Zsigmond pedig emellett a német-római császárság jelvényeit is. Visegrádi várában tehát három koronát őriztek. Ebből a szempontból jelentősége páratlan volt az egész világon (37). Nagy Lajos rendelte el a zsidóknak az országból való kiűzését. Halála után leánya, Mária és ennek férje, Zsigmond uralkodott. Az ország lázadások, pártütések és kivégzések színhelyévé vált. Maga Zsigmond király is a főurak fogságába esik. 48
