Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

Később megszületett fia, Salamon, akit ötéves korában királlyá koronáztatott, s a következő évben a német császár 11 éves leányával jegyzett el. Endre öccse, Béla Lengyelországba menekült. Innen 1060 év őszén tért vissza nagyobb sereggel és megverte Endre nagyobbrészt idegen hadait. Endre meghalt és Béla elfoglalta bátyja trónját.

Béla halála után Salamon visszatért az országba. Unokaöccseivel, Géza és László hercegekkel viszálya támadt. A király a két herceggel Mogyoród és Cinkota határában ütközött meg. Az ütközet Salamon teljes vereségével végződött (26).

László emlékét őrzi a mogyoródi apátság, amelyet az ott vívott ütközet emlékére alapított.

A megvert király délfelé, a Csepel szigetre, majd külföldre menekült.

Géza és László birtokukba vették az országot.

Salamon mind Géza, mind öccse, Szent László uralkodása idején többször visszatért az országba és állandó viszályt szított itt. László végül is fogságba vetette és Visegrád várába záratta (27).

Szent László idejében tűntek fel legelőször hazánkban a kúnok. Szent László többízben mért kemény csapást reájuk. Egy részüket fogságba is ejtette és a mai Nagykúnság területén telepítette le. Tőle származik első zsidó törvényünk. A zsidókat az európai keresztény népek nem látták szívesen országukban, sőt kifejezetten gyűlöletesnek tartották őket. A nép kerülte a velük való érintkezést. A kizsákmányoló zsidó kereskedelem elhatalmasodása miatt más országokban nyílt üldözések robbantak ki. Nálunk, az itt lakó zsidóság akkor még csekély száma miatt, üldözésekre nem került sor. A keresztény leányokkal való házasságot és a keresztény szolgák tartását Szent László tiltotta meg a zsidóknak. Ugyancsak ő rendelte el, hogy a zsidók keresztény ünnepeken ne dolgozhassanak.

Ili K fezei. Hunfoglalási lelel

29