Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

7. Tápiószentmarton. Szkíta aranyszarvas

Földből épített köralakú erődítményeiket gyűrűnek nevezték. Ilyen földvárakat ma is találunk hazánkban; Győr város is avar gyűrű emlékét őrzi nevében.

Az avaroktól számos emlék maradt reánk, sok ezer avar sírt tártak fel a kutatók hazánk területén. Vármegyénkben is számos lelet került elő, egyik legértékesebb a Bugyi községben talált két bronz szíjvég. Egyiken szőlőfürt van sziromlevél díszítéssel, míg a másik állatviaskodást ábrázol. (9)

Az avarok a IX. század elején már erősen megfogyatkoztak az örökös harcokban, de hazánk területén még mindig jelentős számban voltak s az itt lakó népelemekkel, így a szlávokkal is nagy mértékben keveredtek.

Őseinket Árpád vezérsége alatt az isteni Gondviselés vezeti hazánkba. A hunok és avarok után újabb turáni nép, a magyar lépi át a Kárpátokat és itt birtokába veszi őseinek, Attila húnjainak örökségét. A Nimród rege valósággá válik, a csodaszarvas nyomán Hunor után Magor is itt találja meg az új hazát.

Hosszas vándorlás, nehéz harcok után érkeznek őseink a keleti határokhoz. A kemény és fegyelmezett katona-nép az etelközi vérszerződésben valóságos és öntudatos nemzetté erősödik.

A honfoglaló magyarság volt Európában az első és akkor az egyetlen politikailag, fajilag és katonailag is egységes nemzet.

16