Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
80., 81. Vác városa egyik legrégibb magyar püspöki székhely. Első románkori székesegyháza, amely valószínűleg díszes és nagy épület lehetett, 1241-ben a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A tatárok kiűzetése után az első székesegyház helyén gótikus stílusban egy második püspöki templom épült, amelyet a XV. század végén Vác nagyhírű tudós és bőkezű püspöke Báthory Miklós lebontat és helyébe Olaszországból behívott építészekkel négytornyos renaissance stílusú székesegyházat és mellé püspöki palotát építtet. A mohácsi Vész után Vác rengeteget szenved a harcoktól. Hol török, hol magyar kézen van. A püspök elhagyja Vácot, a káptalan feloszlik. A török egyideig mecsetnek használja a székesegyházat, de 1626-ban a várfalak megerősítésének szüksége folytán a székesegyházat lebontja és köveiből új várfalakat épít. Ezzel Báthory Miklós gyönyörű székesegyháza, melyről a kortársak, mint például Mátyás király udvari történetírója, az olasz Galeotti a legnagyobb csodálat hangján írt, szinte nyom nélkül pusztult el. A török kiűzetése után az új székesegyházat Eszterházy Károly püspök kezdi építtetni. Eszterházy utóda Migazzi püspök pedig a francia származású Canevalé építészt bízza meg a befejezéssel. Canevale tervei szerint fel is épül az új székesegyház. A székesegyház belsejének legértékesebb dísze a kupolát díszítő falfestmény, amely a kor legkitűnőbb festőjének Franz Anton Maulpertschnek a műve és körülbelül 1775 körül készült. 82. Althann Károly váci püspök építteti Oracsek Ignác kamarai építőmesterrel 1753-ban. A hidat díszítő szobrokat már Forgács Pál püspök készíttette 1758—59-ben. A hidat szent Kamillus, szent Borbála, Nepomuki szent János, szent Péter és Pál, szent Venantius és Taddeus Judás szobrai ékesítik. 83., 84. Gödöllői uradalmát 1723-ban vette meg gróf Grassalkovich Antal, aki itt építtette meg hazánk egyik legnagyobbszerű főúri kastélyát. A gödöllői kastély Antal gróf életében fényes ünnepélyeknek és fogadásoknak volt színhelye. Ezek közül kiemelkedik Mária Terézia királynőnknek 1751,-i ott tartózkodása. A Grassalkovich-család kihalta után több tulajdonosa akadt a kastélynak és az uradalomnak. 1869-ben a magyar kormány vásárolta meg és a koronajavakhoz csatolta. A kastélyt a mult század hetvenes éveiben Ybl Miklósnak, a kiváló magyar építésznek vezetésével helyreállították. 1920 óta Kormányzó Urunk őfÖméltósága itt tölti a nyár egy részét. 85. 1744-ben építteti Ráday Gedeon a nagytekintélyű, művelt politikus és költő nemesúr, aki 1782-ben emelkedett grófi rangra. Középső nagytermében a görög hitrege egyes jeleneteit ábrázoló falfestmények láthatók, melyeknek feliratai az építtető higgadt, bölcs gondolkozását és költői tehetségét dicsérik. Ez a kastély egy időben valóságos központja volt hazánk irodalmának. Ebben a kastélyban helyezte el nagyhírű könyvtárát Ráday, amely most a budapesti ref. teológiai főiskola tulajdona. 86. Egyike Pest vármegye legdíszesebben kiképzett és részleteiben leggondosabban megmunkált főúri kastélyainak. Egykor Mátyás királynak vadászkastélya állt ezen a helyen, ez azonban a török idők alatt a föld színéig elpusztult. A török uralom után Tétényt Száraz György vette meg 1720-ban és azonnal hozzáfogott az építkezéshez. Felhasználva a helyszínen talált’ régi alapfalakat, mintegy húszezer forint költséggel díszes kastélyt emel, melyet a következő évtizedben Rudnyánszky József, áki feleségül vette Száraz György leányát, kibővít, újraépít, parkkal övez és szobrokkal ékesít. 164
