Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
HU. Hajós: Kastély bejárata. Vármegyénk, a nyelvünkért folytatott küzdelemben is derekasan részt vesz. Törekvései kétirányúak: egyrészt a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele, másrészt a magyar nyelv művelése. A megye rendjei már 1790-ben kimondották, hogy többet nem fogadnak el idegen nyelvű átiratot, felírnak a kormányhoz, hogy az igazságszolgáltatás nyelve a magyar legyen. A magyar nyelvnek hivatalos nyelvként való használata érdekében szótárt állíttatott össze vármegyénk. 1811-től kezdve pedig — még mielőtt ezt a kérdést törvényileg szabályozták volna — elrendeli, hogy jegyzőkönyveit latin helyett magyar nyelven kell vezetni. A nyelv művelése céljából magyar nyelvű újságok engedélyezését kérte és hathatós támogatásban részesítette az akkor induló magyar szinészetet. Mindent megtett, hogy a Kazinczy Ferenc által alapított magyar színtársulat az itt működő német társulattal legalább is felváltva játszhassék. Vármegyénk küzd azért is, hogy Buda és Pest a magyarságnak igazán magyar fővárosa legyen (109). A két város akkor fejlődött az ország székvárosává, nyelvében azonban még német volt. Pest vármegye képviselte a két városi magisztrátussal szemben a magyar gondolatot. 101
