Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István Nagy Sámuel, Márta János és Kósik Sámuel, „igen fontos tárgy” letárgyalása végett hívta össze. A fontos tárgy pedig Balázs Ernő levele volt, melyben értesíti az egyház vezetőségét, hogy a templom kupoláját le kell bontani, mert a kupolát tartó 4 öv és annak pillérei megvizsgáltattak általa, s azt tapasztalta, hogy két hordópilléren olyan repedések vannak, melyek a pillér anyagának és összeépítési módjának hiányossága miatt a jelenlegi teher mellett is közbiztonsági tekintetben aggályosak. Ennélfogva ezen pillérekre szándékolt építést csakis a kupolának lebontása, s annak vasszerkezetű betonnal való pótlása által tartja kivihetőnek. A bizottság nehezményezését fejezi ki amiatt, hogy Balázs Ernő az építkezést elhanyagolta, s ezt a megállapítását is csak az ősz beálltával, szeptember 8-án kelt levelében közölte az építtető egyház vezetőségével. Már három hónappal előbb kellett volna az építtető egyházzal tudatni ezt a tényt, hogy az még a jó időjárási viszonyok mellett meg tehette volna intézkedését. A bizottság úgy határozott, hogy a pilléreket szakszerűleg sürgősen megvizsgáltatja. A vizsgálatra Ney Béla szakértőt kérte fel azzal, hogy a szakvizsgálatot azonnal, vagy legkésőbb szeptember 14-ig eszközölje. * * * 1895. szeptember 29. Takács József lelkész előterjeszti, hogy a mai napra egybehívott egyháztanácsgyűlésnek egyetlen tárgya afelett való igen fontos tanácskozás, hogy templomunk pilléreinek a szakvélemény szerint megrongált állapota folytán előállt kényszerítő helyzetben sürgős az intézkedés a további teendőkre nézve. „Lelkész összefoglalván röviden mindazon tetteket, miket a templomépítési bizottság az egyháztanáccsal egyetértve eddig végzett, fájó szívvel jelenti ki, hogy templomunk kiépítési munkálata - dacára annak, hogy a vállalkozó mind a művezető által, mind az építési bizottság által szóban és írásban többször felszólíttatott szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére - három hónapi elkésés után jutott oda, hogy a művezető a falak lebontása után szept. 8-án jelenthesse írásban, hogy a pilléreket oly rongált állapotban levőknek találta, hogy azokra a tervezett külső felépítményt ráépíteni nem tanácsos, egyszersmind a művezető az építést a kupolán be is szűntette”. Balázs Ernőnek ez irányban kelt levelét a lelkész fel is olvasta. A bizottság a levélre sürgősen lekérette Ney Béla és Steinhausz László szakértőket vizsgálatra, kik írásban indokoltan véleményezték, hogy az építés alatt levő tervezetet a megrongált pillérekre nem lehet felépíteni. A volt alakban való felépítés is közveszélyes lenne, mivel az újabban észlelt hajszálnyi repedések azt bizonyítják, hogy pillérek túlságosan meg voltak terhelve, s az új nyersanyag a régi kiszáradtnál súlyosabb lenne. A kupola és az ívek megtartása mellett azonban úgy lehetne a tervezett kiépítést eszközölni, ha két ív egyszerre teljes biztonsággal téglaívekre helyezett erős gerendázattal feltámasztatnék, és a pillérek megrongált részei alulról felfelé kiváltatnának. Jóllehet, még ez esetben is az ívek megszállásától lehetne tartani. A bizottság, hogy az egyháztanácsnak biztos véleménnyel szolgálhasson, azonnal felkérte Balázs Ernő urat, hogy ké-94 -
