Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István Belülről: A templom középrészén a négyszögű kupolafedélzet és falazata, sőt maga a kupola is a belső négy nagy ív aljáig, a párkányzatig lebontatik és a pillérekre új kör alakú alap készíttetik, melyre a tervrajzon látható félkör emelkedésű kupola helyeztetik, és pedig vashálózat közé Monuer féle rendszer szerint rakva, s ekkor ezen kupola sokkal kevesebb súlyú lesz, mint a mostani. Hogy ezen a kör alakú alap biztosabb támaszt nyeljen, ugyancsak a tervrajzon veres színnel jelezve a négy pillér mindkét oldalán és szeglete elé 1-1 méter pótpillérfal húzatik a föld színétől a pillér magasságáig. A keleti és nyugati karok feljáróikkal együtt lebontatnak, és hogy a világosság az ablakon egészen behatolhasson, alacsonyabbra helyezendő el, és hogy a szónok az ott ülők által látható legyen, lefelé dűlő helyzetben vékonyabb, de elég erős oszlopokra támasztandók. Megjegyezte építész úr, hogy a bontás által előállt anyag az építésnél felhasználtatik, az ablakok üvegeinek vashálózata más alakot nyer az első rajz szerint. Kívülről a kupola alakja valamivel sugárabb és magasabb lesz, rajta és a tornyokon emelt jelvények ércből készülnek. A templom fedele horgonyzott vasbádogra, a kupoláé palára van tervezve. A templom környéke alant, amennyire az országút fekvése engedi, lejjebb szállíttatik, s az ezután fedezet nélkül maradt alapzat kőburkolattal lesz kiépítve. A keleti, délkeleti és nyugati oldalon tervezett lépcső feletti erkély az oszlopok és fal között nyitott lesz, s ez szélfogóul is felhasználható. A tervezetben és költségvetésben villámhárító, toronyóra, vízlevezető csatorna és szélfogók felvéve nincsenek. Ez a terv azonban elveszett. * * * A bizottsági ülésen ezen kívül még három dologról volt főként szó, mégpedig először arról, hogy a Balázs-féle tervek szerint építik-e át a templomot, s ha igen, mi módon fedeztessék az építési költség jelentős összege, s a legrövidebb időn belül honnan és hogyan lehetne az építkezést esetleg kölcsönvett pénzből is megkezdeni. Az első kérdésére vonatkozóan határozatba jött, hogy a Balázs-féle terveket elfogadják, s a templom tervszerinti átalakítása szükséges. Kerek 100.000 forint keretet állapítottak meg a szükségletek fedezésére. Elhatározták továbbá azt, hogy az átépítési összeget teljes egészében birtokaranyban vetik ki az egyház tagjaira. A harmadik kérdésre pedig úgy határoztak, hogy valamelyik pénzintézettől vesznek fel kölcsönt addig, míg a hívektől a szükséges pénz be nem folyik. Elhatározta végül a bizottság, hogy az építési költségek részbeni fedezése céljából a városi hatóság, az egyházi hatóság, az uradalom és a pénzintézetek is megkerestetnek, illetőleg adakozásra felkéretnek. Végül pedig a hívek körében leendő gyűjtést is elhatároztak. A templomépítés ügye azonban még e jelentős határozathozatal után sem indult meg azonnal. A hátráltató körülmények miatt csak 1894-ben fogadta el az egyháztanács Balázs Ernő költségtervét.-90-
